A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
104 HALÁSZ IMRE fellendülő forgalmú fürdő, mely „derék épületekkel, s árnyékos sétahelyekkel van ellátva"M; továbbá a két Zala megyei kisebb fürdő, ezek egyike a Zánka melletti Vérkút64 65, mely már a 18. századtól kedvelt kirándulóhely. A forrásvíz étvágytalanságra, vérszegénységre és gyengeség ellen kiváló orvosság volt. Híre széles körben elterjedt, számosán felkeresték az évek során, itt is épült fürdőház, és felcser is gyógyított Vérkúton. A 19. század közepén a Balatonfüred környéki települések ismertetésénél olvashatunk róla, a leírás nevének eredetére is utal:„Orvos erejű forrással, fürdő házzal; ezen hely nyári napokban a' köznéptől sűrűén látogattatik. Közbirtokosok' telkén fekszik, kik az évi bérletet leszokták fürödni. Vize kesernyés, és nem savanyú két oldalát, mellyeken a'víz elf oly, kövecseivel együtt vérszinre festi, honnan nevét is vette. Van itta' köznép számára fürdőház kádakkal, és négy fürdő kamarácska, ugyan annyi kádakkal; köszvényes bajok, és köldök csömör ellen jó sikerrel használtatik."66 Vérkút jelentősége a Balaton üdülőhellyé alakulásával szorult háttérbe. További konkurenciája volt Tapolca, melyről csak annyit ír forrásunk, hogy a „város közepén van egy kis tavat képző meleg forrás"67 - ám Balatonfüred pozícióját valójában nem veszélyeztették. Ezen kívül megemlítendő még Kékkúton a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond által „elkezdett feredő ház", de ennek kialakítása - eddig ismeretlen okból - félbemaradt.68 Egyáltalán nem jelentett Balatonfürednek konkurenciát a viszonylag távol fekvő Veszprém megyei [BakonyjSzentlászló kis kapacitású fürdője, melyről 1735-ben Bél Mátyás azt írta, hogy a salétromos forráshoz fürdőt építtetett az uraság, Gömöry István orvos 1777-ben latinul írt értekezést a gyógyforrásról, Magda Pál pedig úgy jellemzi, hogy „von büdöskő víz hosznos feredője". Annyit tudunk még a szentlászlói fürdőről, hogy Pántz József győri fürdőtulajdonos 1858-ban bérbe vette, és „melynek épülete a századfordulón ismeretlen okból az enyészeté lett". A balatonfüredi forrás mindez ideig ismert legkorábbi említése 1606-ból származik69. Hamar elterjedt a savanyúvíz híre, egyre többen keresték fel, 1786-ban a két vendégfogadó mellett már 75 vendégszoba, 7 konyha és 120 lóra elég istálló van Balatonfüreden. Míg Hévíz életében - mint láttuk - egy töréssel kell számolnunk, addig Balatonfüred fürdőélete folyamatosan teljesedik ki, töretlennek tűnik, a 19. század közepén már hideg- és melegfürdő üzemel, megjelennek a vendégeknek szolgáltatást nyújtó vendéglők, kávéházak, szórakozóhelyek. Egyre nő a szálláshelyek száma, folyamatosan jönnek a vendégek, s a turizmus településfejlesztő tényezővé válik. A város egyre szépül, s lassan fogalommá válik fürdője mellett színháza, majd az Anna-bál70. Emil Osann, a kor híres berlini balneológusának műve révén 1832-ben nagyszámú magyarországi gyógyfürdő vált ismertté egész Európában. Osann kiemelte Füred savanyúvizes forrásait és fürdőjét a legjelentősebbek között említve, megelőzve a bártfai, lublói, nagyszalóki, nagyszalatnai, ránki, parádi, tárcsái ésTrencsén megyei fürdőket.71 A gyógyvizek iránti érdeklődés, továbbá a gyógyvizek használata a 19. század közepére teljesen általánossá vált és egyre több kiadvány taglalta előnyeit. Ezzel párhuzamosan a gyógyvizek kutatása és ismertetése is lendületet kapott, ezek sorából kiemelkednek Kitaibel Pál 1795-től kezdődő, az állam által finanszírozott utazásai, melyek során 31 megyében mintegy másfélszáz ásványvizet elemzett. Schuster János - miután Kitaibel nem vállalta - a Helytartótanács megbízására elkészítette a Hydrographica Hungáriáé72 című nagyszabású művét. A publikációk sorában különös helyet kell biztosítanunk Deutsch Ferenc József temesvári főorvosnak, aki előbb német (1847), majd magyar (1849) nyelven is közreadta a Kárpát-medence első ásványvíztérképét. Az idegenforgalom fejlődését nagyban elősegítette, hogy ebben az időben egyre több olyan kiadvány, ismertetőjelent meg, melyet nemcsak útikönyvként használhatott a kor turistája, hanem hasznos tanácsokat is kaphatott arról, hogy miért jó idejönni, mika Badekur előnyei. 1866-ban jelent meg Pesten a Fürdői életrend című 64 oldalas kiadvány, mely tanácsokat adott a fürdők leendő vendégeinek, hogyan válasszák ki, hogy melyik fürdőbe menjenek, ki ne menjen fürdőbe, mennyi ideig tartson a kúra, stb, de kitértek a tanácsok a testmozgásra, a táplálkozásra, a diétára, és a szórakozásra is.73 Ez a könyv felsorolta Magyarország legnevezetesebb, leglátogatottabb fürdőit, nyugodtan mondhatjuk: leghíresebb, legismertebb gyógyfürdőit. 64 Fényes 1851. IV. 229., és Cseresnyés 1841. 65 Fényes 1851. IV. 185. és Horváth 1848.113. 66 Horváth 1848.113. 67 Fényes 1851. IV 175. 68 Bencze 1986.13-14. 69 Zákonyi 1988. A Balatonfüredről szóló irodalom rendkívül sokrétű. Itt csak az összefoglalóhoz használt legfontosabb irodalmat említjük meg a teljesség igénye nélkül. Zákonyi rengeteg adatot felvonultató gyűjteménye mellett a legjobb áttekintés: Lichtneckert 1999.727- 736. Emellett Sörös 1911., Hudi 1989.109-134., Petneki 1982.146-161. és Horváth 1848., Lichtneckert 2013. 70 Erről részletesebben: Lichtneckert 1999. és Baróti 1959. 71 Osann 1832. Elektronikus elérhetősége: https://books.google.de/books?id=IAA7AAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage& q&f=false Letöltés: 2015.05.30. 72 1829-ben jelent meg. Erdély kivételével hetven gyógy- és ásványvizet ismertetett. 73 Pete 1866. Érdekes a könyvecske tartalomjegyzéke: Első rész: A fürdőhelyek látogatása. A fürdőgyógy (Badekur) előnyei. Második rész: A fürdőhelynek megválasztása. Legalkalmasabb idő fürdőhelyre menni. Minő betegek nem valók fürdőhelyekre. Meddig tartson a fürdőgyógy (badekur). Előkészület a fürdőre való utazásra. Megérkezés a fürdőbe. Harmadikrész: Miheztartása fürdés körül. Gőzfürdőben. Az ivásgyógy (Trinkkur). A savógyógy (Molkenkur). Belégzési gyógy (Inhalationskur). Negyedik rész: A fürdő-étrend (Diät).Testmozgás. Az öltözet. Szórakozás. Alvás. Társas élet. Miheztartás a fürdőgyógy után. Magyarország nevezetesebb fürdői. Figyelmeztetés.
