A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Vonyó Anita: A siófoki kistérség kulturális látnivalói
Fürdőkultúra és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig Kaposvár, 2015 91-94 A siófoki kistérség kulturális látnivalói VONYÓ ANITA Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára írásomban Magyarország egyik legismertebb idegenforgalmi vonzerejének, Siófok és környékének bemutatásával kívánok foglalkozni1. A város nevének említésekor legtöbbünkben minden bizonnyal a strandoláshoz fűződő képek villannak fel, ami a földrajzi elhelyezkedést tekintve természetes. Ám a közismert idegen- forgalmi látnivalókon túl a kistérség számos olyan érdekességgel szolgál, melyek az átlag turista számára láthatatlanok maradnak. Ezeket vesszük most sorra! Előbb azonban röviden vázolni kívánom a kistérség természeti-társadalmi-földrajzi viszonyait. A siófoki kistérség a Balaton medencéjének keleti partján, Somogy megye északkeleti határán helyezkedik el.Tíztelepülés alkotja: Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Nyim, Ságvár, Siófok, Siójut, Som és Zamárdi. Területe 2008-ban 373 négyzetkilométer, népessége 37 814 fő, népsűrűsége 101 fő/négyzetkilo- méter. Központja Siófok, ez a település felel meg leginkább a kistérségi székhelyekkel szemben támasztott követelményeknek. Társadalmi és gazdasági szempontból a fejlődő kistérségek közé sorolják a siófokit. Hazánk egyik legszebb természeti környezete foglalja magába a siófoki kistérség településeit: a Balaton keleti medencéje, a Somogyi parti sík, Kelet-Külső-Somogy dombos vidéke, a Sió-völgye, valamint a Mezőföld átnyúló alföldi jellegű tája páratlan hátteret szolgáltatnak a mikrorégió számára. Á mára gyakorlatilag összefüggően beépített Balaton-parti sáv települései mintegy hozzásimulnak a tóhoz, míg a térség déli határán húzódó dimbes-dombos területek még némiképpen őrzik sajátos természeti arculatukat. A Balatonhoz tartozó partszakaszok üdülőterületekké alakulása az 1880-as években kezdődött. A 20. század első felétől térségünkben is tömegesen épültek ki a villák, szállodák és panziók. Ennek a folyamatnak a következményeként az 1970-es évekre - kevés kivételtől eltekintve - valósággal egybeépültek a térség települései. A fejlődés hatására Siófok 1968-ban városi rangot kapott. A Balaton mellett Siófok terül el leg- hosszabban, partvonalának hossza 17 kilométer. Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavának partján fekvő település nagy léptékű fejlődése nyomán 1997-ben elnyerte az Ország nyári fővárosa címet. A nyári szezonban a vízparti települések lélekszáma többszörösére duzzad. 2008 óta városi ranggal büszkélkedhet a megközelítően 2 600 fős lélekszámú Zamárdi is. A mikrorégió többi nyolc települése napjainkban is falusias jellegű. Siófok a magyar hierarchiaszintet vizsgálva a középvárosok kategóriájába tartozik. Megközelítően 25 000 fős lélekszámával Somogy megye második legnagyobb városa. A településnek minden adottsága és feltétele megvan ahhoz, hogy magas szinten lássa el a szerepköréből adódó feladatait: közhivatalai, kulturális és oktatási intézményei, egészségügyi ellátó rendszere, széles választékot nyújtó kereskedelmi egységei, a szolgáltatóipari ágazatok skálája, fejlett infrastruktúrája és kedvező közlekedési helyzete, munkahely kínálata. Siófok dinamikus fejlődést produkál napjainkban is. Szerepkörét tekintve a fürdő- és üdülővárosok kategóriájába sorolható, keresői közel 70 százalékát a szolgáltató ágazat foglalkoztatja. Az egykori agrártelepüléseket morfológiailag is átalakította az idegenforgalom, létrehozva a part mentén hosszan elnyúló nyaralótelepeket. Arculatuk kertvárosi jellegű, a földszintes, egylakásos, kertes nyaralók határozzák meg a településképet. Kivételt képez ez alól Siófok, amely igazi városias képet mutat: a családi házas övezetek mellett jelen vannak a többszintes tömbházak alkotta lakótelepek is. Az utóbbi évtizedekben térségünkben is megindult az agglomerálódás folyamata, vagyis a Balaton menti települések egyetlen, hatalmas településsé olvadnak össze. Az épített környezet értékei fontos szerepet játszanak a térség kulturális életében, és nem elhanyagolható a szerepük a turizmus továbbfejlesztése szempontjából sem. Siófok és környéke kevés országos és nemzetközi hírnevű műemlékkel rendelkezik, ám értékükből és jelentőségükből ez mit sem von le. Minden település életében meghatározó jelentőségűek a templomok. A kistérséget járva számos egyházi épületritkaságot találunk, azok általában több stílusjegy keveredését hordozzák. Ádándon „török- hagyásként" emlegetik azt a romot, amely a községtől keletre, az úgynevezett Hetye-dűlőben található. Az épületmaradvány egy Árpád-kori templom tornyának maradványa. Balatonendréd két temploma ide1 A tanulmány befejezését a szerző bekövetkezett halála nem tette lehetővé, ezért a tanulmánykötetben a konferencián elhangzott előadásának szövegét közöljük. Ezúton mondunk köszönetét Polgár Tamás levéltárigazgató úrnak, aki az előadás szövegét rendelkezésünkre bocsátotta. (A Szerkesztők)
