A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Csóti Csaba: Kirándulások Fiumébe a Dél-Dunántúlról, 1883-1911
84 CSÓTI CSABA A második csurgói látogatásra 1890-ben került sor. Nagyon is valószínű, hogy ez az út leginkább a„vélet- len műve" lehetett, hiszen Vida maga is elismeri, hogy 1890-ben csak a budapesti VII. kerületi állami főgimnázium tanulóival együtt, az ő útjukhoz csatlakozva érkeztek a dél-somogyi református gimnázium diákjai Fiumébe.'4 Erről a kirándulásukról beszámoló vagy hivatalos dokumentum jelenlegi ismereteink szerint nem maradt fenn. Az 1894. évi, április 3-7. között lezajlott nagyobb szabású kirándulásról azonban részletes beszámoló áll rendelkezésre, ismét csak a már említett csurgói igazgató tollából. A beszámolóból kiderül, hogy az 1894. évi utazás jóval több volt, mint a gimnázium diákjainak tanulmányi kirándulása. A tanulókon és a kísérő tanárokon kívül több csurgói és csurgó környéki„notabilitás" is részt vett az úton. Az 53 diák mellett tanárok és feleségeik is csatlakoztak a csoporthoz. A Csurgóhoz közeli alsoki és tótszentgyörgyi református lelkészek pedig teljes családjukkal utaztak a tengerpartra. Érkezett református lelkész Csurgótól távolabbi, Kaposvár környéki Szennából is az útra.14 15 16 Mindez jelzi a csurgói gimnáziumnak a környék református társadalmába való beágyazottságát, még inkább a lelkészek közötti közösségszervező erejét, a viszonyítási pont szerepének betöltését is. A korábbi látogatásokhoz képest az 1894. évi komoly anyagi ráfordításokkal került megvalósításra. Az utazók szálláshelyet ez alkalommal nem magánházakban, vagy - mint 1890-ben - a helyi állami főgimnázium épületében kaptak, hanem a Deák, a Lloyd és a Quarnero szállodákban. A tanulmányi út költsége így 14 Ft és 50 kr. volt fejenként. Összehasonlításul: egy gimnáziumi tanárnak az 1893-as illetményszabályozás alapján a VI. fizetési fokozatban évi 1000 - 1200 Ft volt a fizetése.15 Vagyis a fejenkénti 14 Ft 50 kr. a tanári személyzet havi illetményének 14,5-17 %-a volt. Ezek alapján aligha tekinthetjük a csurgói tanulmányi kirándulást egyszerű „olcsó kiruccanásnak", amit ne előzött volna meg komoly előkészítés.17 A kirándulás során a látogatók megtekintették Fiume óvárosát, a már említett Cittavechiát, „fiumán"18 kifejezéssel az ún.„Gómilát". Bejárták a műemlékeket és az ipari létesítmények egy részét, éppúgy, mint a korábban már említett kereskedelmi és iparos egyesületi vendégek is. Tésztagyárat, áru raktára kát, dohány és petróleum feldolgozó üzemeket néztek meg, a zarándokok lépcsőjén felgyalogoltak a„tersattói várhoz"19, végül átruccantak Abbáziába (Opatija), az osztrák birodalmi fennhatóságú üdülőhelyre. A tanulmányi kirándulás során nem kizárólag, sőt nem elsősorban a természeti környezet bemutatására helyezték a hangsúlyt, hanem éppen azokra a civilizatorikus építményekre, vállalkozásokra, melyek teljesítménye összekapcsolható volt a„Magyar Birodalom", az erős nemzeti eszme a korban oly divatos gondolatával. Végül mi sem demonstrálja jobban a kirándulásnak a hivatalos politikai nézetekkel való összehangolását, mint az a beszámoló, ami arról a hangversenyről tudósít, amit a csurgóiak adtak Fiumében, hálából a vendéglátásért. „Tanulmányutunk egyik legemlékezetesebb részét képezte az ápr. 6-án este az áll. főgimn. dísztermében rendezett hangverseny, (belépti díj nélkül), melyet a fiumeiek tiszteletére annak emlékül adtunk, hogy intézetünk ifjúsága ez alkalommal harmadszor volt Fiúméban. Ez a hangverseny különben a fiumei állami és a csurgói gimnáziumok tanulóinak testvéries ölelkezése volt, mert benne mind a két intézet részt vett. ...A magyar és olasz szövegű nyomtatott meghívók a két intézet igazgatója nevében, s aláírásával küldettek szét. ...Az egész a magyar barátságnak s a testvéries érzésnek jelzése s némileg a hála kifejezése is volt részünkről.. ."2° Az 1911 -es, a csurgóiak által, az 1883-as első kirándulásra emlékezve „jubileuminak" tekintett kirándulás esetén még erősebben jelentkezett az utazás nemzeti jellege. Ez alkalommal március 31. - április 7. között szerveztek egy grandiózus tanulmányi kirándulást a csurgóiak. A kirándulás ekkor már nem csak Fiúmét érintette. A nyolc napos út Fiumében és környékén kezdődött, majd Velence és Trieszt után ismét csak Fiúmén keresztül érkeztek haza Csurgóra. Az út fiumei szakaszán a tanulók ebben az évben is megtekintették a műemlékeket, gőzhajóval elutaztak Abbáziába és az ekkoriban épp csak felfutóban lévő, a mai napig népszerű fürdőhelyre, Crikvenicába is. Nem maradhatott ki a Fiume„feletti"vár sem. Mindezen felül, hihetetlenül sok gyárat látogattak meg! A kőolajfinomítón, a rizshántolón és a papírgyáron át minden nevesebb fiumei üzemet bejártak, sőt, a tengerparti kormányzó segítségével még a híres fiumei torpedógyárba is bejutottak. Az útról készült terjedelmes beszámolóban kihangsúlyozták, hogy a diákok a fiumei szakaszon lépten-nyo- mon a magyar uralom sikereivel szembesültek.21 14 Dr.Vida 1895.193. 15 Dr.Vida 1895.192-193. 16 1893. évi IV. tv. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról, és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről. B. melléklet. http://www.1000ev.hu/index.php?a-3¶m=6487 Letöltés: 2015. augusztus 31. 17 Dr.Vida 1895.195. 18 Az olasz nyelv helyi, egyes szláv elemekkel kevert dialektusa. Ma már gyakorlatilag nem beszélik. 19 „Terrasatto", horvátul: Trsat. Fiume városa felett elhelyezkedő hegy, melynek tetején található a Trsat-i Szűzanya temploma és a középkori eredetű Frangepán vár maradványai, melyeket 1827-től, romantikus stílusban folyamatosan át- és felépítettek a 19. század végéig, így ma már felismerhetetlenek az eredeti, középkori elemek. 20 Dr.Vida 1895.193. 21 Dr.Héjjas 1911.42-50.
