A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
FÜRDŐVÁROS - SZOMBATHELY 53 Diwald bácsi remek emberpétdány volt, kicsi, zömök, csupa izomember volt, amellett széles melle talán az eddig ismert összes emberek között a legpuhább és legjobb szívet takarta. Azt a sok huncutságot és csintalankodást, amit mi vele véghezvittünk, senki sem tűrte volna, ő pedig mérgelődött és utána bement a pénztár fülkéjébe, jóízűen lenyelt egy korsó sört, melyet bárány bácsi, famulusa, egy-egy nap, ha igen meleg volt, talán tízszer is megtöltetett a sorház-kertben (jelenleg Aréna-kert). Jobban féltett bennünket az öreg tyúknál, mikor az a parton tipródik, a kiskacsái pedig vízbe mennek. Ű is az uszoda folyosóján jött-ment és figyelte, hogy valakinek nem történik-e baja. Ebből mi természetesen sok heccet csináltunk. Lebuktunk a víz alá, és ő alatta a lécek mellett bukkantunk fel, amit felülről nem láthatott. Valaki figyelmeztette az öreget, hogyX.Y. nem bukkant fel. Megijedt persze Diwald bácsi, rögtön szaladt rúdjáért, hogy végigtapossa a mély vizet. Mikor arrafelé ment, ahonnan megláthatta az illetőt, az megint lebukott és a víz alatt a másik oldalra úszott, ahol takarva volt. Szegény öreg néha már egészen odavolt, amikor a deliquens nagy röhögve jelentkezett. Egy másik eset: egyszer Tóth Laci (az ügyvéd) fogadott Diwald bácsival, hogy 3 percig a víz alatt tud maradni, Diwald bácsi ezt kétségbe vonta. Megegyeztek abban, hogy Diwald bácsi órával fogja kontrollálni az időt. Tóth Laci lebukott és a piszkos vízben észrevétlenül a lépcső alá úszott, ott mögötte felbukott. Diwald bácsi buzgón figyelte az órát, eleinte nyugodtan, azután kezdett nyugtalan lenni, kezdett izgatott lenni, mindjobban tipródott egyszerre csak megszólalt: -„Tyeregeg, Lacinak falami bája lett, enyi iteik nem tud vízben lenni." - és már fogta a rudat, hogy keresésére induljon, mikor Tóth Laci a legnyugodtabb ábrázattal felbukik a víz színére, kicsit köpködött, a szemeit törölgette és nagy diadalmasan kérdezte, ugye megnyertem a fogadást. Szegény Diwald bácsi, ha élne bizonyára még most is gondolkodna a felett, hogyan bírta ki Tóth Laci olyan soká a víz alatt. Diwald bácsi tulajdonképpen, mint K.u.k. Fechtmeister került Szombathelyre őrmesteri rangban, bölcsőjét valahol szudéta-német területen ringatták. Részt vett a 66-os porosz-osztrák háborúban az osztrák részen, amint mi tudjuk, nem nagy dicsőséggel végződött. Valahogy mi gyerekek tudomást szereztünk Diwald bácsi eme nem dicső szerepléséről és ártatlan ábrázattal megkérdeztük tőle: - „Mondja csak, Diwald bácsi, miért futott meg Königrátznél?"-Erre ő nagy komolyan válaszolta:-„Oh, ti polond Tyeregeg, ha mindengi fűd, tsak nam maratok etyetül oddan!" - Ebben annyi bölcsesség volt, hogy mint klasszikus mondást kőbe kellett volna vésni, de miután ez elmaradt, így én jelen soraimba szerényen megörökítem. Ez azonban nem győzött meg bennünket a futás jogosságáról és rögtönöztünk egy nótát, melyet libasorban haladva az uszoda folyosóján körben énekeltünk. Ez pedig így hangzott: „Königgrátzi ütközetben megfutott a nagydobos" - ugyanis Diwald bácsi a tornaórákon nagyon szeretett dobolni. A már előbb említett várakozások alkalmával az uszoda előtt, amíg a nők fürödtek, gyakran unatkoztunk, így különböző csintalanságokat eszeltünk ki. A kabinok kifelé eső oldalát megfúrtuk és azon lestünk be, hogyan öltözködnek a leányok, természetesen az öregasszonyokra nem voltunk kíváncsiak, azt nagyon jól tudtuk, melyik kabint ki bérli. Gyakran, ha nem volt nagy a víz, lemásztunk a zsilip mohás, síkos deszkáin a felemelhető takaró deszkáig, azt felbillentettük és belestünk az uszodába. Persze a leányok elkezdtek sikongatni, amikor észrevették bennünket és ezzel felhívták Diwald bácsi figyelmét, aki rohant ki az uszodából, de ekkor már csak hűlt helyünket találhatta. Egyszer Tóth Szepi és Weygand Tóni megvesztegették Tóth molnárt, aki leengedte őket a kabinok alá és a vetkőző alatt rejtőzködtek el. A vetkőző padlója erősen hézagosán készült, hogy a víz lefollyon. Egyik igen csinos lány, nevét nem említem meg, mert ma már többszörös tisztes nagymama, éppen vetkőzött és amint letolta fürdőnadrágját, s mielőtt felvette volna lepedőjét, állva elkezdett pisilni, amit természetesen a leselkedők éppen a fejükre kaptak. Eme felülről jövő áldás hatása alatt ezek elkezdtek mozgolódni, amit az érdekelt észrevett és nagy jajgatás és sikogatás keretében kiszaladt anyaszült meztelenül az öltözőből. Lett nagy botrány, Diwald bácsit majdnem megütötte a guta, mert azt hitte, hogy az ő renoméja összeomlik és a nők többet nem jönnek fürödni. Kinyomozták a tetteseket, ezeket egy időre kitiltották az uszodából. Tóth molnárt pedig szigorúan megfedték. Végeredményben a fürdő nők létszáma nem csökkent. Régebben édesatyám is járt fürödni, ha nagyon meleg volt. 12 és 13 között lehűtötte magát a Gyöngyös mindig hűvös habjaiban, de ebben az időben már nem fürdőit szabadban reumája miatt, hanem a vakációban 4 hétre édesanyámmal fürdőbe szokott utazni. Egyik évben Koritniczára, majd Pöstyénbe, majd Trencsénteplicbe ment. így rendesen nem voltak itthon, amikor a fürdőszezon zajlott a Kis-Práterban."35 1901 májusának végén jelent meg a hír, hogy megnyílt a szőkeföldi Diwald-féle uszoda, amely ismét jelentős átalakításon ment át. A medret kitisztíttatták, a kabinok számát megnövelték.36 A következő hónapban - egy, a korban divatos fürdőlevéllel - tudósítanak a Diwald-féle uszodából. E szerint a hűsölésre legalkalmasabb fürdő, a szőkeföldi jó öreg uszoda, ahol „az érzelmek leszűrődve a higgadtabb temperamentum szűrőjén, a maguk egész tisztaságában érvényesülhetnek".37 35 Mnl vaml 15. Brenner család iratai 1806-1998.15. doboz 1. köt. 52 -56. 36 Uszodamegnyitás. Vas, 1901. máj. 30.4. 37 Dán: Fürdőlevél a Diwald-uszodából. Vas, 1901. júl. 31.4.
