A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
50 BAJZIK ZSOLT felsőrészt és bokáig érő nadrágot viseltek harisnyával. 1890-ben már a felsőrész rövid ujjú, kissé kivágott, a nadrág térdig ért. A férfiak ujjatlan, térdig érő, testre tapadó trikót viseltek. Kedvelték a szélesen csíkozott, kötött anyagot.5 Az úszósport, illetve az úszás katonai megfontolásokból is történő fejlesztése, terjesztése mellett a két világháború közötti korszak jelensége volt a strandfürdők terjedése. A „strandfürdő" alatt eredetileg a tengerparti fövenyfürdőt értették, azonban e fogalom jelentéstartalma e korszakra kiegészült a folyó- és tóparti fövenyfürdőkkel. A strandfürdők amellett, hogy a fürdőkultúra tömegesítésének színhelyeivé váltak, a társadalmi kötelékek, nemek közötti viszony változásának színterei voltak egyben. A strandokon, ahol már együtt fürdőzhettek a férfiak és nők, ahol már nem volt szükség kabinfürdőkre, fürdőházakra, a fürdés és az úszás mellett a fürdőöltözék módosulásával, rövidülésével párhuzamosan a napfürdőzés, napozás is egyre fontosabb szerepet játszott.6 Az 1920-as évek elejétől, a strandolás rohamos terjedésével egyre inkább a nyilvánosság elé tárják testüket a nap és a víz kultuszának hódolók. A Horthy-kort megelőzően a férfiak és a nők térben és időben egymástól elkülönítve, majdnem teljesen felöltözve mártóztak a vízbe. A harmincas években vált azután tömegszórakozássá a különböző társadalmi csoportok körében a lecsupaszított test mutogatása. Mindez azt jelezte, hogy gyökeres változáson ment keresztül a férfi és kivált a női nemi szerep.7 Fürdőház és uszoda a szőkeföldi Kis-Práterben A folyóvízre épített uszodáknál kabinok körítik a gerendaácsolattal elkerített folyófelületet. Itt úsznak, edzenek, strandolnak, versenyeznek, persze csak módjával a tér szűkössége és rendszerint a zsúfoltság miatt.8 Ahogy a hivatalos, úgy az illegális szabad strandokon évszázadok óta folyik a mulatság. Ahhoz, hogy valaki a folyóban megmártózzon, igazán nem kellett semmiféle „infrastruktúra". Néhány bokor is elég volt öltözőnek, a kavicsos part plázsnak, a gatyából vagy kiszolgált kötényből varrt pántos hacuka fürdőruhának. Igaz, veszélyes ez a nyári szórakozás, mivel a víz elragadhatta a gyakorlatlan úszót, a szeszélyesen változó mélységnek, az alattomos áramlatoknak, örvényeknek minden nyáron megvoltak az áldozatai. Szombathely városának vezetősége is folyamatosan próbálta tudatosítani a veszélyeket, ellenőrizni és büntetni a tilosban fürdőzőket, nem sok sikerrel. A legtöbb, amit tehettek, hogy 1904-ben ingyen strandot - ún. népfürdőt - nyitottak a Perinten.9 Ezt megelőzően már 1791. október 1-jén Isó József chirurgus Szombathely magistrátusához folyamodott és előadta, hogy a városban gyógyfürdőt akar építeni. Kérte, hogy erre a célra adja el neki a város a barátok kertje és a kis molnár ház közötti területét, amelyből a városnak úgysem volt semmi haszna. A KIS MALOM a szőkeföldi kúriához tatozott, de a város eladta a területet, négyszögölenként 15 dénárért és október 5-én a városi magistratus által kiküldött formenderek ki is mérték a telket. Miután a chirurgus kifizette a 24 ft 90 dénár vételárat, örökös birtoklásra átadták neki a fundust.10 111791-1793 között Batthyány Lajos nádor perben állt Szombathely város ellen a szőkeföldi prédiumban a város által Isó Józsefvárosi bürger és chirurgusnak eladott fundus birtokjogi tárgyában. A nádor ti. a magáénak mondta a területet, amelyet így a város nem adhatott volna el." 1805-ben összeírták Batthyány Fülöp herceg szőkeföldi kuriális gazdaságához tartozó birtokát, amely a következőkből állt: 1. A Szarvas vendégfogadó fundusa 2. Felső- vagy Kis malom 3. Fürdőház fundusa 4. Alsó- vagy Négyes malom 5. Földliki boráruló ház fundusa 6. Téglaszín fundusa.12 A szőkeföldéről 1813-ban készült 1:1800 méretarányú helyszínrajz szerint a Gyöngyös patak és a malomárok közötti szigeten állt a fürdőház - Bad Haus -, melyhez urasági rétek csatlakoztak.13 Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) 1806-tól állt a körmendi uradalom élén, császári és királyi kamarás, valóságos belső és titkos tanácsos, 1827-től Vas vármegye örökös és valós főispánja volt. A körmendi uradalomhoz tartozó szőkeföldi kuriális gazdaságának 1840-ben történt összeírása szerint a prateri fürdőház jó anyagokból épült 5 öl széles, 8 öl 2 arasz hosszú, vörösre festett fazsindelyes épületében volt 5 fürdőszoba, 1 kisméretű konyha, a fürdősné részére 1 kisszo- ba, 1 tűzifa-tároló és 1 szivattyúval ellátott kút. Az épületben rézcsapokból engedték a vizet a fürdőkádakba, amelyekbe a vizet kazánokkal melegítették fel.14 Az 1842-1846 közötti bérleti díj kimutatás szerint a prateri kocsma és fürdőház bérlője, Kikokker József 600 forintot fizetett.15 5 F. Dózsa 1999.37. 6 Csekő 2004. 372. 7 GyAni 2006.90-91. 8 Búza 2006.57. 9 Búza 2006.60. 10 Mnlvaml Helytörténeti lexikoncédula Szőkefölde 48. föl. 11 Mnl vaml Helytörténeti lexikoncédula Szőkefölde 50. föl. 12 Mnlvaml Helytörténeti lexikon cédula Szombathely 13 Brenner 1986.317-328. 14 Varga 2003. 15 Varga 2003.
