A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Szász Sándor: Ökoturisztikai kínálati elemek a Dél-Dunántúlon
132 SZÁSZ SÁNDOR A kisvasutak nem tartoznak az ökoturizmus klasszikus strukturális elemei közé. Ugyanakkor az erdei vasutak jelentős része ma természetvédelmi területeken, vagy azok tőszomszédságában közlekedik. A vizsgált régióban a kisvasutak különös jelentőséggel bírnak, hiszen itt található az országos hálózat közel egynegyede, a nyitott kocsikon történő rendhagyó „természetjárást" pedig évente mintegy százhuszonötezer-százöt- venezer utas veszi igénybe, élvezve az ipartörténet és a természet kis csodáit. Örvendetes, hogy ezeket a fogyasztói igényeket a kisvasutak üzemben tartói igyekeznek kiszolgálni és a berendezéseket karbantartani. Összefoglalás Az ökoturizmus, mint turisztikai termék, az ökoturizmus fogalma, egészen mostanáig nem pontosan definiált és nem került mindenki által elfogadottan elhelyezésre a turizmus rendszerén belül. Az ökoturizmus kínálatában szereplő attrakciók a természeti adottságokra épülnek. A Dél-Dunántúl gazdag ezekben a turistákat megmozgató természeti értékekben. A régió ökoturizmussal foglalkozó intézményei, szervezetei és vállalkozásai javarészben a természeti erőforrásokkal foglalkozók közül kerülnek ki. Legjelentősebbek ezek közül a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, az erdőgazdaságok (SEFAG Zrt., Mecsekerdő Zrt., HM Kaszó Erdőgazdasági Zrt., a Gyulaj Zrt. és a Gemenc Zrt.) és a civil szerveződések pl. a Somogy Természetvédelmi Szervezet. A látogatóközpontok az ökoturisztikai kínálati infrastruktúra legkomplexebb elemei. A dél-dunántúli régióban eddig egy-egy nemzeti parki és erdőgazdasági fenntartású látogatóközpont nyitotta meg kapuit. Bemutatóhelyek és "látogatócentrumok" tekintetében a vizsgált területen a nemzeti parkok és NGO-ok rendelkeznek jelentős kínálattal. Ezen létesítmények közül jó néhány országos jelentőségű és ismertségű. Az erdei iskolák létrehozásába és működtetésébe kapcsolódott be leginkább a civil és a vállalkozói szféra. Ezzel együtt a nemzeti parkok és erdőgazdaságok nagyon jól pozícionált és kitűnően menedzselt oktatási bázisokat tartanak fenn. A tanösvények az ökoturizmus strukturális elemeinek legsikeresebb tagjai hazánkban. A négyszázhúsz körülire tehető hazai tanösvénynek mintegy 13 %-a található a Dél-Dunántúlon. A kisvasutak a régióban különös jelentőséggel bírnak, hiszen itt található az országos hálózat közel egynegyede, melyeket évente mintegy százhuszonötezer-százötvenezer utas vesz igénybe. Irodalom Dávid - Harag 2000: Dávid, J. - Harag, F.: Magyarország földrajza. Kaposvár, 2000. HorvAth-KalmArné 2011: Horváth, P. - Kalmárné Rimóczi, Cs.: Az ökoturisztikai motiváció megjelenése a hazai turizmusban. XVII. Nemzetközi Tehetséggondozási - Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia. Konferencia kiadvány. p. 43. Szolnok, Kelemen 2006: Kelemen, Z.: Ökoturizmus -Természet, kultúra, harmónia. Vác, 2006. Marosi 1997: Marosi, S.: A Dunántúli-dombság, In: Karátson, D. (szerk.). Pannon Enciklopédia - Magyarország földje. Budapest, 1997. Pénzes 2008: Pénzes, E. (szerk.). Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia. Veszprém-Budapest, 2008. Puczkó - Ratz 1998: Putzkó, L. - Rátz, T.: A turizmus hatásai. Budapest, 1998. Internetes források: A bemutatóhely fogalma. Megtalálható: http://www.kormany.hU/download/6/6c/20000/%CB%96ko%20turisztikai%20bemutat%C3%B3hely.pdf Letöltés: 2014. január 03. A látogatóközpont fogalma. Megtalálható: http://www.kormany.hU/download/5/0a/e0000/1_melleklet_Ertekelolap_latogatokozpont_2013.pdf Letöltés: 2014. január 03. A tanösvény fogalma. Megtalálható: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Okoturizmus/2_melleklet_ertekelolap_tanosveny_X.pdf Letöltés: 2014. január 03.
