„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Ritoók Pál: Hol áltt az Andrássy-ebédlő?
36. Az Andrássy ebédlő eredeti, ólomkeretes Tiffany-üveg mennyezete 1997-ben a kazettázott álmennyezet fölötti térben sajnos nem találtuk meg Csenkey Évával az egykori üveg álmennyezet maradványait, csak a nyomát. A helyiség fölött már csak a terasz miatt is vasbeton födém van. A fa kazettásnak szánt bordűr belső széleit rendkívül erős vastartók keretezik, amit a fa álmennyezet nem indokolna, tehát korábban valami sokkal nehezebb terhet kellett hordania: a színes vas-üveg álmennyezetet. Kiemelt figyelmet érdemel Möller 45. számú rajza, amelynek felirata: „Színes üveg vas keretben”, amely minden valószínűség szerint az Andrássy-ebédlő felülvilágítójára vonatkozik.129 Emellett szólnak az oldal felülvilágítók is. A toldalék fölött annak idején terasz készült, tehát a napfényt oldalról kellett bevezetni. Ez itt legalább olyan hatékony, mint a felülvilágító, mert a Möller által délre tájolt bővítményt teljesen körüljárja a nap. Még egy részlet utalt a korábban itt volt vas-üveg álmennyezetre: egy villanyégő helye a vasbeton zárófödém alján, középen, aminek nem lett volna semmi értelme, ha a mennyezet egy része nem átlátszó. így oldották meg az ebédlő mesterséges világítását, ami persze könnyen lehet, hogy csak hangulatvilágítást adott. 129 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtára (a továbbiakban: Forster Központ), Möller-hagyaték Ezen a helyen érdemes kitérni a Margit rakparti palotában kialakított Andrássy-ebédlő világítására is. A palo- ta-bérház délre néző udvari szárnyában az első emeletre, különösen a déli órákban juthatott elegendő napfény ahhoz, hogy az ideális kertet megidéző, Rippl-Rónai tervezte üvegablak érvényesülni tudjon. (36. kép) Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy az üveg álmennyezetet eleve úgy tervezték, hogy kizárólag a fölé rejtett villanyvilágítás keltse életre, mert az ablak fölötti nagy áthidalás szerkezeti okokból nem tette volna lehetővé oldalsó fényaknák kialakítását. Ha mégis kivitelezhetőek lettek volna, akkor sem adtak volna elég fényt, különös tekintettel az esti órákra. A kastélyt először az 1919-es zavargások idején dúlták fel.130 1930-ban Andrássy Sándor lett a hitbizomány birtokosa. A második világháború után a Tiszadobra költöztetett Andrássy-ebédlő egykori berendezéséből csupán a Vörös ruhás nő című kárpit maradt fenn, a kerámia tárgyak egy része és a helyszínen a Rippl-Rónai által tervezett színes üvegablak egy részlete. Horváth János művészettörténész koncepciója alapján és vezetésével L. Balogh Krisztina építész tervei szerint a kaposvári Rippl-Rónai József Emlékház, Róma-villa látogatóközpont részeként 2013- ban megszületett az Andrássy-ebédlő teljes rekonstrukciója.131 (49. kép, Id. színes melléklet) Ezzel párhuzamosan a tiszadobi kastély turisztikai fejlesztésének köszönhetően Balogh Eleonóra üvegművész, üvegrestaurátor rekonstruálta az ebédlő festett üvegablakának hiányzó részeit és a vas-üveg szerkezetű felülvilágítót. Tehát napjainkra az érdeklődő gondos rekonstrukciók segítségével két helyszínen is fogalmat alkothat a túlnyomórészt elpusztult Andrássy-ebédlő térbeli kialakításáról és berendezéséről. 130 Gombosi György: Andrássy Gyula gróf gyűjteménye. Magyar Művészet 3. évf. (1927) 431-452. 131 Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő. Kaposvár, 1913, 54
