„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Ritoók Pál: Hol áltt az Andrássy-ebédlő?
dig sem a Budapest Főváros Levéltára Terv- és Térképtára, sem a Magasépítési Tervtár gyűjteményében nem találtam erre vonatkozó tervlapokat. Ez azért is nagyon sajnálatos, mert a Pucher József-féle terveken kívül egyelőre semmilyen további terv nem ismert abból az időszakból, amikor az Andrássy-család tulajdonában volt a Margit rakpart 9. szám alatti palota. Gróf Andrássy Tivadar 1905-ben bekövetkezett halála után özvegyét, Zichy Eleonóra grófnőt sógora, ifjabb Andrássy Gyula vette feleségül 1907-ben. A Margit rakpart 9. számú, akkor 2574. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant Andrássy Tivadar kiskorú leányai örökölték.118 Mivel már Andrássy Gyuláé volt a Margit rakpart 6-7. számú palota, a házaspár elhatározta, hogy eladja az északabbra fekvő épületet. Andrássy Tivadar egykori palotáját gróf Károlyi Imre vette meg 1910. február 21-én 650.000 koronáért.119 1910. május 4-én hagyták jóvá azt az építési engedély kérelmet, amelyet gróf Károlyi Imre adott be a fővároshoz a Margit rakpart 9. szám alatti épület átalakítására vonatkozóan.120 Az l:50-es léptékű rajzokon Behr Lajos műépítész és Schwanda Jenő kőműves mester neve olvasható. A fennmaradt tervlapok kizárólag alaprajzok. A vörös színnel jelölt tervezett átalakítás mértéke igen csekély volt. A korábbi helyiségbeosztáson alig változtattak. A historizmus idején épült városi paloták és bérházak alaprajzán jól megfigyelhető egy általános törekvés, amely az egykori Margit rakparti palotabérházról is elmondha118 BFL VII. 6/c Telekkönyvek, Budapest fő-és székváros budai része, 1358, számú telekkönyvi betét tulajdoni lapja szerint az 1907. június 8-án 5604. szám alatt érkezett irat nyomán a budapesti l-lll. kerületi királyi járásbíróság 1905.Ö181/40 számú hagyatékátadó végzése alapján a tulajdonjog törvényes lemenő öröklés jogcímén egymásközti egyenlő arányban Andrássy Ilona, Borbála, Katalin és Klára javára szállt. 119 Ugyanott: az 1910. április 30-án 4406. szám alatt érkezett irat szerint a Budapesten 1910. február 21-én kelt és Zemplén vármegye árvaszéke által gyámhatóságilag jóváhagyott adásvételi szerződés alapján az ingatlan tulajdonjoga gróf Károlyi Imre nagymágócsi lakosra szállt. 120 BFL XV.17.d.329/14411 tervcsomagban tó: akármilyen szabálytalan is a telek, az udvarnak szabályosnak kellett lennie. A ház udvara majdnem szabályos négyzet mindegyik oldal előtt futó üvegezett folyosóval, három oldalon négy-négy ajtó- vagy ablaktengellyel. Az első emeleti alaprajzon az északi oldali udvari homlokzatnak a többitől való eltérése első pillantásra szembeötlő. A palota északi szárnyának nyugati részén az eredeti négyes tengelykiosztásnak megfelelő ajtó nyílik, ettől keletre viszont csak egyetlen, igen széles ablakot találunk. A nagy nyílással megvilágított, ebédlőként jelölt szoba két irányból közelíthető meg: keletről a dunai szárny teremsorának legészakibb szobájából egy a korábbi világítóudvaron átnyúló, a főlépcső fordulója fölött húzódó, hídként kialakított és felülvilágítóval ellátott folyosón, nyugatról pedig a közvetlenül az ebédlő mellett fekvő tálalóhelyiségből. Az ebédlőbe nyíló két ajtó nagyjából egymással szemben helyezkedik el a helyiség rövid oldalainak északi részén, szinte a sarokban. Ez erősen hasonlít az Andrássy-ebédlő- höz készített Rippl-Rónai-féle vázlathoz, amely az ebédlő egyik rövid oldalfalának jobb sarkában keskeny állótéglalapot mutat, amit ezek szerint nem szekrényként, hanem ajtóként azonosíthatunk. Az átalakítási tervek nagy léptékük ellenére nem részletesek, egyáltalán nem jelölik például a falakban húzódó kéménykürtőket. Az azonban kijelenthető, hogy a Behr Lajos-féle tervek túlnyomó részben azt az állapotot tükrözik, amelyben 1910. február 21-én Károlyi Imre megvette a palotát Andrássy Tivadar leányaitól. Vagyis az udvarra néző jókora nyílást annak idején a Rippl-Rónai által tervezett és Róth Miksa műhelye által megvalósított nagy színes ebédlő ablak számára nyitották. Az ebédlő korábbi három, minden valószínűség szerint téglából boltozott ablakának egyetlen nagy ablakká összevonásához jelentős szerkezeti változtatásra volt szükség, hiszen a fölötte lévő két emelet terhét továbbra is meg kellett tartani. Ehhez a szoba két szélső ablakát be kellett falazni és erős áthidalást kellett beépíteni a nagy ablak fölé, ami komoly szakértelmet kívánt mind a terve50
