Horváth Szilvia: Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei (Kaposvár - Pécs, 2014)
Iordanes - Horváth Szilvia: ROMANA
IORDANES hez méltó módon nevelte fel a kivételes tehetségű ifjút, miután a feje körül látott tűz azt jósolta, hogy egykor híressé válik. Ezért a királyné Tarquinius halála idején azon fáradozott, hogy ideiglenesen a király helyébe állítsa. Ám ő olyan igyekezettel intézkedett, hogy úgy tűnt, hogy a csellel szerzett királyságot joggal nyerte el. 103. O vette jegyzékbe, osztotta classisokba, illetve decuriákba és collegiumokba a római népet. A király rendkívüli ügyessége folytán úgy rendezte el az államot, hogy az összes vagyoni, méltóságbeli, kor szerinti, mesterség- és hivatalbeli különbséget jegyzékbe vetette40, hogy a legnagyobb város a legkisebb háztartás szorgalmától függjön. 104. A királyok közül az a Tarquinius volt az utolsó41, akinek a Superbus (Gőgös) melléknevet tulajdonságai miatt adták. Ez a régi királyságot, melyet Servius birtokolt, inkább akarta erővel elragadni, mint kivárni. S miután gyilkosokat küldött rá (ti. Serviusra), a csalárdsággal szerzett hatalmát nem gyakorolta jobban, mint ahogyan megkaparintotta azt. Nem különbözött tőle szokásaiban felesége, Tulka sem, aki, hogy férjét királyként üdvözölje, a megriasztott lovak húzta kocsival keresztülhajtott vérző atyján. 105. Tarquinius pedig a senatust vérengzéssel, a népet ütlegekkel támadta, s általában mindenkivel szemben gőgösen viselkedett42, amely a derék emberek szemében súlyosabb a kegyetlenségnél is. Amikor pedig belefáradt abba, hogy hazájában kegyetlenkedjen, akkor az ekenségei ellen fordult43. így foglalta el Latium hatalmas városait, Ardeát, Ocricolumot, Gavüt és Suessa Pometiát. Végül övéivel szemben is vérszomjasán lépett fel. Ugyanis nem habozott fiát sem megveretni, hogy hitelt szerezzen annak, amikor az majd — színleg — az ekenségnél keres menedéket. 106. Miután a Gabii-behek elfogták — amint azt akarta is — befogadták fiát, és az követek útján megkérdezte apját, hogy mi történjen. Tarquinius a magasba nyúló mákfejeket — mintegy véletlenül — egy pálcikával leütögette, így akarva megértetni, hogy fiának az előkelőket kék megölnie. Ilyen gőggel válaszolt, hogy mégis megértsék44. Az elfoglalt városoktól szerzett hadizsákmányból templomot emelt45. 107. Erről azt mesékk, hogy amikor felszentelték volna, miután a többi isten beleegyezett, csodás dolog történt: ekenszegült Iuventas és Terminus. Az istenek makacsságát a jósok úgy értelmezték, hogy bizony minden szkárdnak és öröknek ígérkezik Rómában46. Ám, ennél félelmetesebb, hogy a templomot építők egy emberi koponyát találtak az alapok ásásánál. Nem kételkedtek benne, hogy a legszerencsésebb isteni jel, az egész birodalom székhelyét és a földek központját jósolja meg. 28
