Horváth Szilvia: Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei (Kaposvár - Pécs, 2014)

Iordanes - Horváth Szilvia: ROMANA

Romana 91. Romulus azonban inkább egy város képmását, mint egy igazi várost épí­tett: merthogy nem voltak lakói. Volt a közelben egy hely: ezt menedék­hellyé (asylum) tette, s nyomban beözönlött ide az emberek csodás so­kasága20, latin és etruszk pásztorok, és még a tengerentúli frígek is, akik Aeneas alatt, és az arcadok, akik Euander vezetése alatt már korábban bevándoroltak. így mintha különféle elemekből egyesült volna egyeben testté, maga Romulus alkotta meg a római népet21. Ennek a nemzedék­nek azonban az volt a sorsa, hogy csakis férfiakból álljon. S minthogy a szomszédoktól kért feleségeket nem kapták meg, erővel szerezték meg őket. Ugyanis lovasjátékokat színlelve a látványosságra odaérkező szü­zeket ejtették zsákmányul. 92. Ez nyomban háborúra adott okot. Megfutamították és elűzték a Veii- belieket. A Caenina-belieket pedig elfogták, a városukat elpusztították. Ezenkívül az Agro22 királytól szerzett gazdag fegyverzsákmányt maga a király helyezte vissza Iuppiter Feretrius23 kezébe. A kapukat a szabi- noknak egy szűz, Tarpeia szolgáltatta ki. A lányt tettére nem csellel vet­ték rá, hanem árulása jutalmaként kérte tőlük azt, amit a bal kezükön vi­selnek. Az azonban félreérthető volt, hogy a pajzsokra, avagy a karpe- recekre gondolt-e. Azok pedig szavukat is beváltották, bosszút is álltak rajta, ugyanis pajzsukkal pusztították el őt. így miután az ellenség be­jutott a falakon belülre, magán a fórumon oly kegyeden harc bontako­zott ki, hogy Romulus Iuppiterhez könyörgött, hogy állítsa meg övéinek szörnyű futását. 93. Innen van Iuppiter Stator24 temploma. Végül az elrabolt, szétzilált hajú asszonyok avatkoztak közbe az öldöklésbe: így kötöttek békét és szövet­séget Tatiusszal. Ami azonban eztán következett, azt elmondani is ször­nyű: az ellenség, miután elhagyta lakhelyét, az új városba költözött, és ősi vagyonukat hozományként egyesítették vejeikkel25. 94. Miután a fegyverviselők száma rövid idő alatt megnövekedett, az igen bölcs király bevezette a köztársasági formát: az ifjúságot tribusokba26 osztotta, egyforma körülmények között és egyforma fegyverzetben, hogy a hirtelen bekövetkező háborúkra ügyeljenek. Az államügyek ta­nácskozó testületé az öregek hatalma alá tartozott, akiket tekintélyük­nél fogva atyáknak, és testületüket koruk miatt senatusnak (a vének ta­nácsának) nevezték el. 95. így miután Romulus ezeket elrendezte, és amikor éppen összehívta a népgyűlést a város előtt, a Caprae mocsaraknál hirtelen eltűnt az em­berek szeme elől. Némelyek úgy vélik, hogy a senatus szaggatta szét kegyeden természete miatt: azonban vihar támadt és napfogyatkozás, amely istenné válásának gondolatát sugallta. Erről aztán Iulius Proculus 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom