Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

9. A mezőgazdasági gépek külkereskedelme - 9.2. Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1925-1938 évek között

Király István Szabolcs

Behozatal országonként:

19. táblázat: Behozatal (t)

Ország neve

1925

1928

1931

1934

1938

SzHSzáll.

1746,3

2679,6

318

74

707,8

Bulgária

696,5

971,9

10,9

2

320,2

Románia

601,2

1864,4

37,1

130,8

1110,2

Olaszország

143,1

165,8

161,4

632,2

500,8

Franciaország

115,5

731,3

490,3

281,8

90,6

Lengyelország

41,5

122,53,9

1,4

Ausztria

32,260,8

33,2

7,5

Törökország

516,7

309,4

24,8

23,4

127,9

Oroszország

11,75,4Cseh-Szlovák Kt.236.5

15,7

22

45,1

Görögország

2662,6

41,7

94,9

Németalföld57,3

Egyiptom24,6

102,8

36

Egyéb

Palesz. 11,7

Algír 99,8

Összesen:

3983,3

7231,8

1316,3

1377,4

32065

A behozatal döntő részét (73-94%-ig) az osztrák, a német, a csehszlovák és az amerikai gyártók biztosították. A kivitel részaránya folyamatosan nőtt, 1925-ben 2,3-szerese volt a behozatalnak. 1938-ban 11-szerese, a behozatal 1938-ra hatod részére zsugorodott.

A főbb munkagépek kivitelének és behozatalának adatait a 21. táblázatban foglaltam össze, és a 45. valamint a 46. ábrán közlöm.

A mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma jól tükrözi a gabonatermesztés gépesítettségének változását. A felfelé ívelés a nagybirtok kapitalizálódásának intenzív időszakára esik (1880-1914), amikor a gépek iránti fokozott keresletet jelentős behozatallal lehetett csak kielégíteni. Ez a fejlődés az I. világháború után megtorpant, a mező- gazdasági gépek külkereskedelmi forgalma mindkét irányban jelentősen visszaesett, megnőtt a kivitel aránya (vö. 45. és 46. ábrát). A hazai mezőgazdasági gépgyártást döntően a mosoni Kühne és a kispesti HSCS gyára jelentette. Ez utóbbi az 1920-as évek második felében a gőzlokomobilok 60%-át, a traktorok 80%-át, a cséplőgépek 50%-át állította elő. Tíz év múlva részesedése a magyar mezőgazdaság gépesítésében meghatározóvá válik, ugyanakkor öt világrész 28 országába exportálta gépeit.324 A mezőgazdaság gépesítése - bár a fejlődés egyértelmű - országon belül és birtokkategóriánként is nagy eltérést mutatott. Sőt még ugyanazon a nagybirtokon belül is megtaláljuk a traktoros szántást, a fogatos vetést és a járgányos cséplést. A kisebb birtokosok pedig a máshol egyébként sem használható családi erőt mobilizálták. A magyar mező- gazdaság termelési szintjére jellemző Somssich Lászlónak az OMGE elnökének megjegyzése: „...főleg a legkisebb birtokcsoportok szántóföldjein, főleg az Alföldön még ma

96