Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

Előszó

Előszó

Közel négy évtizedes kutatás vázlatos összegezése ez a dolgozatom, amelyet a mindenkori munkám mellett, hol intenzívebben, hol kevésbé intenzíven tudtam végezni. Pályám elején, mint mérnök-tanár figyeltem fel arra, hogy egy-egy mezőgazdasági gép bemutatásakor tanítványaimat az adott erő- vagy munkagép megjelenésének, kialakulásának, használatának története is érdekelte. Ez jó motivációs lehetőség volt, egyben eredményes is. Magamat is arra ösztönzött, hogy alaposabban kutassak e területen. Kezdetben e technikatörténeti kutatások nem lépték túl a megye határát, de az itt szerzett levéltári, könyvtári tapasztalatok jó alapot szolgáltattak e munka kiterjesztésére, országos, majd nemzetközi területre is. Az alapvető magyar, angol és német nyelvű szakirodalom tanulmányozása nemcsak komplexebbé tette vizsgálódásomat, hanem a fejlett nyugati országok hatásának jelentőségére is felhívta a figyelmemet. Ez, különösen a 19. század szakirodaimának elemzése során volt fontos, mert A. Thaer; J. N. Schwerz; W. Hamm; E. Pereis, G. Franz, E. Klein, J. Rezek, G. E. Fussel, N. S. B. Gras stb. munkái nagy hatással voltak a hazai mezőgazdaság gépesítésére, annak korszerűsítésére.

A kutatás eredményeit folyamatosan publikáltam, néhány tanulmányomat e könyvem forrásjegyzéke, irodalma is tartalmazza. Könyveimben (Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Somogybán 1948-1989. Kaposvár, 2006., továbbá: Dél-Dunántúl mezőgazdasága 1989-2004. Kaposvár, 2009.) a gépesítést már komplex módon tárgyalom. Hasonló meggondolás vezetett a doktori értekezések megírásánál is (mezőgazdasági műszaki 1979. GATE, közgazdaság-tudományi Ph. D. GATE, 1997.)

A hazai mezőgazdaság gépesítésének történetét mintegy másfél évszázadig inkább a fogatos gépek képviselték, ez alól csupán a cséplés volt a kivétel. Mindez összefüggött a korszerűsítéshez nélkülözhetetlen tőke hiányával és az olcsó, máshol nem alkalmazható munkaerővel. Ezt az időszakot elemzem az első részben. Az intenzív gépesítés összefüggött a mezőgazdaság kollektivizálásával, amelyet más tényezőkkel együtt a második rész tartalmazza. Ez döntően új kutatáson alapul. Jelentős forrásnak bizonyultak a MÓL szocialista-kori fondjai (MÉM), valamint a Magyar Mezőgazdaság és a Mezőgazdasági Technika négy évtizedet átfogó, összesen több mint százezer oldalt meghaladó példányai. Ez a rész bár rövidebb időszakot ölel át, terjedelme meghaladja az első részét. Arra törekedtem, hogy a legújabbkori időszak mezőgazdaságának gépesítését táblázatok, grafikonok, ábrák és fényképek segítségével plasztikusabbá tegyem. Ezt azzal a nem titkolt szándékkal is tettem, hogy könyvemet haszonnal forgassák az agrároktatás pedagógusai épp úgy, mint az ott tanuló diákok, hallgatók. Szerény lehetőség közepette az a cél vezérelt, hogy ökonomikus szemlélettel, a gépész szemével mutassam be ezt a közel két évszázadot.

Úgy gondolom, hogy célszerű lehetne e fontos téma enciklopédikus feldolgozása is, amelyre saját magam, éveim számát tekintve már nem vállalkozhatok. De bizonyára szerveződhet egy jó csapat (gépész, mezőgazdász, közgazdász, történész), amely az ehhez szükséges anyagi támogatással, sikerrel oldhatná meg ezt a feladatot.

7