Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.4. A cséplés
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE cséplőgép a 18. század végétől jelentős fejlődésen ment át. Az első gépek beépített, stabil kivitelűek voltak, működésük a Meikle-féle gép elvén alapult, amelyet az angolok fejlesztettek tovább. A leglényegesebb módosítás a dob és a kosár szerkezeti felépítésében történt. A kalász ütése helyett annak dörzsölésére esett a hangsúly. A dobon 6-8 verőlécet helyeztek el, a kosár felülete áttört, s 1/4-3/4 részig egyre csökkenő távolsággal vette körül a dobot, a távolsága a dobhoz állítható lett. A nehéz töreklők helyett szalmarázó ládákat alkalmaztak. Eltűnt az etetőhenger is, a terményt közvetlenül a dobba helyezték. Ilyen gépet először Angliában Bedford herceg birtokán használtak 1801- ben.153 Magyarországra az Eszterházy herceg tamási gazdaságába jutott el az első angol típusú cséplőgép 1843-ban. Ekkor még csak négy volt belőle az országban. 1853-ban számuk 400-ra emelkedett.154 Asbóth János a Georgikon tanára 1802. évi gazdaságbeli utazása során találkozik beépített járgányos cséplőgépekkel Ádándon, Lepsényben illetve Enyingen.155 Nagyváthy írja: ,gt tséplésre már sokféle machinák forognak a Gazdák körében imitt-amott... Gróf Nitzky Cséplő-machináját Berzentzén lovak forgatták. ”156 1832-ben a Hunyadi uradalomhoz tartozó Simongáton is dolgozott cséplőmachina.157 A cséplőgépek 19. század eleji előfordulását Hummelauer is megerősíti (22. ábra). Báró Ferdinánd Fechtig birtokán Lengyeltótiban svéd (valójában skót) rendszerű cséplőgépet építettek. („Zwar besitzt einer meiner Nachbarn Herr Baron Ferdinand Fechtig in Lengyel-Tóti eine schwedische Dreschmashine von gegossenem Eisen, welche sehr gut arbeitet.”f5% Hasonló felépítésű gépeket építettek Alcsúton, Munkácson, 22. ábra: Járgányos cséplőgépek előfordulása Somogy megyében a 19. század első felében 51
