Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
19. Jegyzetek
Király István Szabolcs 359. MM 1969/43. 3-4. old. 1957-től a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Közleménye tartalmazta a kísérletekkel összefüggő tanulmányokat. 360. A vizsgálatok teljes felsorolására nem törekedhettem, csupán jelezni kívántam a főbb irányokat, amelyek ezt az időszakot jellemezték. MM 1971/10. 11-13. old.; uo. 1976/1. 8-9. old. 361 .A fejlődés dinamikáját mutatta be Dimény Imre (MÉM miniszter) az MGI Tudományos Tanács nyilvános ülésén 1974. februárjában Gödöllőn. MM 1974/6. 3-4. old. 362. A hazai széleskörű gyakorlati és tudományos kapcsolatokon túl jelentős külföldi - elsősorban KGST országokbeli - kapcsolatokkal is rendelkezett az MGI. MM 1978/6. 4-5. old. 363. MM 1980/15.4. old.; uo. 1980/40. 5-6. old.;1981/19. 8. old. ;uo. 1985/7. 7. old.; uo. 1985/49. 3. old.; MT 1979/12.; uo. 1980/1. 12-13. old.; uo. 1982/11. 10-12. old. ; 1983/12. 10-11. old.; uo. 1984/8. 364. Az MTA-MÉM Agrár-Műszaki Bizottsága 1989. január 17-18-án szervezett tanácskozást Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Az előadók között Lehoczky László egyetemi tanár már a népgazdaság egészét érintő tartós szerkezetátalakításról beszélt, a gépüzemeltetés hatékonyságát növelő korszerű eszközökről, s a közeljövőre célozva a kistermelés gépesítésének megoldásáról. Az MGI, majd a MÉM, FM Műszaki Intézete meghatározó szerepet játszott a háború utáni négy évtized mezőgazdasági gépesítés fejlesztésében. Magam is sokat köszönhetek az Intézetnek, amellyel már egyetemi hallgatóként kapcsolatban álltam, majd kezdő mérnökként is. MT 1989/2. 2-3. old.; uo. 1989/3. 4-5. old. 365. 1979/18. 15. old. 366. Hasonló céllal rendezett kiállítást a Szolnoki Mezőgép is Zagyvarékason. A táblázat forrásai: Hajdú Péter-Réz Gyula (1996); MM 1956/17. 1. old. ; uo. 1964/36. 15. old.; uo. 1964/37. 14. old.; uo. 1973/38.; uo. 1975/37. 10-12. old.; 1975/38. 12-13. old.; 1977/17. 12-14. old. ; 1980/35. 6. old. ; 1985/34. 2. old. ; 1987/17. 367. A hivatkozott rendelet megjelenését követően a megyei múzeum megbízásából kezdtem el az agrártörténeti emlékek kutatását Somogybán, de kutattam Dél-Dunántúl többi megyéjében is. A legváltozatosabb helyeken és körülmények között megtalált erőgépekből - stabil motorok, járgányok, gőzgép - egy szerény, állandó kiállítást rendeztem a Kaposvár melletti Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben, a Széchenyi-Terv anyagi támogatásával, amelyet 2002-ben adtunk át a múzeum látogatóinak. 368. Hajdú Ráfis János: Mezőgazdasági Gépek Gyűjteménye Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóság Miskolc, 1985. 369. Váradi János professzor szerint az egyetemen kapott széleskörű alapképzés tette lehetővé a sokoldalú elhelyezkedés lehetőségét, továbbá a megnövekedett igény az egyetemet végzett mérnökök iránt. MT 1977/8. 370. A kettős gépesítés éveit követően - a gépállomások megszűnésével, átszervezésével a gépész szakemberek hiánya különösen feltűnt, mert az immár jelentősen megszaporodott erő- és munkagépállományt a tsz-ek önállóan üzemeltették, gondoskodni kellett azok karbantartásáról, javításáról, jobb esetben javíttatásáról. A szükséges számú és szakmai felkészültségű szakemberek hiánya óriási károkat okozott ezekben az években, amely csak a 70-es években enyhült. Király István Szabolcs (2006) 181-182. old. 371. A HNF felhívása - 1964-ben - elérte az ifjúsági klubokat, az úttörő és KISZ szervezeteket, a TIT-et, a néphadsereg alakulatait. MM 1964/32. 21. old. 372. Bosznai L. (1996) 618-617. old. 373. Bethlendi László: Az agrárértelmiség társadalmi szerepe. Társadalmi Szemle 1982/8-9. 37. old. 374. MM 1984/37. 2. old. 375. MT 1978/3. l.old. 406
