Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
8. Mezőgazdasági erőgépek
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE iránti igény hívta életre az MTZ-50-es traktor korszerűbb változatait a 70-es években, így a 60 Le-s (44 kW) MTZ-Szupert és a 80 Le-s (59 kW) típusokat. Ez utóbbi modell 80%-ban az MTZ-50-esre épült, de növelt motorteljesítménye növelt munkaszélességű és sebességű munkagépek üzemeltetésére is képes, továbbá több művelet egyszeri elvégzését is megoldja. Mindehhez hidraulikája is korszerűsödött, erő és helyzetszabályozós. A traktorvezető munkakörülménye javult, zárt, fűthető és szellőztethető vezetőfülkéje biztonságos, a vezetőülés állítható, hidraulikus csillapítással ellátott.273 A hazai négykerék-meghajtású univerzális traktorok megjelenését kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérte a szakmai közvélemény és a termelő üzemek. A nagyhírű HSCS gyár utóda a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár 1958-tól gyártotta e traktor növekvő teljesítményű típusait (UE-28; UE-50; D4K; D4K-B; Dutra-Steyr 110). Az utolsó, legnagyobb teljesítményű traktor 1975-ben hagyta el a gyárat, ami ekkor már a győri RÁBA MVG leányvállalata volt. 17 év alatt a mintegy 14 ezer db-ból az UE-28- as típust több mint 9000 db képviselte. E traktoroknál, szerkezeti kialakulásuknál fogva, mindenekelőtt a kedvezőbb súlyelosztás következtében a járószerkezet hatásfokának növelésével nőtt a vonóhorog teljesítmény is. Ennek jelentősége különösen a laza szerkezetű és a homoktalajokon történő munkáknál volt megfigyelhető, szemben a hagyományos kétkerék-meghajtású traktorokkal. (Mindezt magam is megtapasztaltam a 60-as évek elején, amikor a T-28-as Vlagyimirec - traktorról átültem egy UE-28-ra. A hasonló motorteljesítmény ellenére a négy-kerékmeghajtás sokkal biztonságosabb érzetet keltett úgy a szállításban, mint a talajmunkában.) Az újfajta meghajtás előnye tette lehetővé, hogy az egyébként jó vontatási hatásfokkal rendelkező, de járószerkezete miatt drága lánctalpas traktorokat ezekkel, az egyébként is univerzálisabb négykerék-meghajtású gépekkel helyettesítsék. Növekvő teljesítményű típusait a 60-as években a nagyüzemi mezőgazdaság koncentrációja igényelte, mert az egyre növekvő méretű területek gazdaságos műveléséhez erre volt szükség. A hazai kínálatban, 1971-ben - amikor az iparszerű kukoricatermelési rendszerek beindultak - csupán két nagyobb teljesítményű traktort találtunk: a 107 Le-s (79 kW) D4K-B Steyr (Dutra-Steyr) és a 210 Le-s (154 kW) K-700-as szovjet traktort. A hazai traktor beszerzési ára 290000, az utóbbié 980000,- Ft. A magyar Dutra-Steyr traktor — amelyet a kispesti gyár az osztrák Steyr-Daimler-Puch konszernnel kooperációban gyártott - fajlagos mutatói (Ft/Le); Ft/kg) lényegesen kedvezőbbek a K-700-asénál. Ezt az előnyt azonban az üzemelés során tapasztalt hiányosságok lerontották, amelyek részben konstrukciós eredetűek, részben minőségiek.274 Ahazai négykerék-meghajtású traktorgyártás az 1970-es években vesztett jelentőségéből, részben az előbbiek következtében, de elsősorban a KGST profilírozás miatt. A kispesti gyár ezeket a traktorokat - központi döntés értelmében - mélyen előállítási áruk alatt kellett, hogy értékesítse. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gyártás a fővárosból Győrbe került, ahol az amerikai licenc alapján - de a kispesti gyárral együttműködve - kezdték meg immár az iparszerű termelési rendszerek technológiájába illő nagyteljesítményű négy-kerékmeghajtású traktorok gyártását. Az 1. és 2. vonóerő csoportba tartozó traktorok mindegyike megfelelt az univerzalitás követelményének a 60-as és 70-es években. Erőátvitelüket üzem közben oldható egy, vagy kéttárcsás tengelykapcsoló, mechanikus sebességváltó, álló helyzetben kapcsolható differenciálzár jellemezte. A kéttárcsás, kettősműködésű tengelykapcsoló (pl. MTZ- UTOS) az erőleadó tengelyt, illetve a járószerkezetet kapcsolja a motorhoz. A mechani287
