Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.2. Miért Anglia a fejlődés bölcsője?
Király István Szabolcs Nyugat-Afrika földjein olcsón előállított gabona, hús különösen az 1850-es évektől került Európába. A trópusi ültetvényeken európai irányítással viszonylag alacsony gépesítettséggel sok és jó minőségű terményt - rizst, cukrot, kávét, teát, gumit, olajos növényeket stb. - állítottak elő s szállítottak Európába.- Az európai országok termelési szintje is nőtt, amely mennyiségi és minőségi változást is hozott. Ez többek között a földtulajdon stabilizálódásának (jobbágyfelszabadítás, tagosítás) az állattenyésztés és a növénytermelés aránya változásának (a termelés inten- zivitása nőtt), a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának (új technológiák, növény és állatnemesítés, műtrágyázás, gépesítés stb.) köszönhető. Míg 1800 és 1850 között az európai növekvő igények ellátása a források jobb kihasználásával történt (extenzív és intenzív módon egyaránt, országoktól függően), 1850 után azonban a még inkább növekvő szükségletet a tengerentúli területek látták el főleg a gabonafélék és a hús tekintetében. Mindez a mai napig ható változást hozott Európa mezőgazdaságában. Az európai gazda terményét intenzív módszerekkel - kiváló minőségű magvakat költséges trágyázást, gondos művelést, növénytermelést és állattenyésztést ötvözve - előállítva szembetalálta magát az olcsó hússal és gabonával, amelyet minimális költséggel termeltek az új gyarmatokon illetve országokban, amelyeknek földje még termékeny volt és extenzív műveléssel jó hasznot hozott. Végső soron a helyi vagy a nemzeti piac az 1900-as évek elején integrálódott a világkereskedelembe.11 Ernst Klein is a mezőgazdasági forradalom alapvető feltételének nevezte az agrártermékek iránti fokozott keresletet. Egy megfelelő pénz-ár viszony (Preis-Kosten-Relation) kialakulására volt szükség a mezőgazda számára, hogy gazdaságát korszerűsíthesse, és mint az ipari termékek fogyasztója is megjelenhessen a piacon. Mindez arra ösztönözte, hogy saját szükségletein túl is termeljen.12 Fontos feltételnek tekintette, hogy a mezőgazdasági termelők a földdel és a gazdasági felszerelésekkel szabadon rendelkezzenek. A német tartományokban a mezőgazdasági termelés elodázhatatlan fejlesztésére az 1816-os és 1817-es évek rossz termései s az ennek következtében beálló súlyos éhínség hívta fel a figyelmet. Ez itt először a mező- gazdasági tan- és kísérleti intézetek alapításában, a különféle mezőgazdasági szövetségek támogatásában nyilvánult meg.13 N. S. B. Gras a mezőgazdasági forradalom egyik legfontosabb okának azt tartotta, hogy a földművelők egyre több terményt akartak értékesíteni a talaj termékenységének biztosítása nélkül. Ezt - tekintettel a művelésre rendelkezésre álló földterületek hiányára, csak trágyázással lehetett megoldani. Ez összefüggött az istállózó állattartással, a takarmánynövények termesztésével, amelyet a technikai fejlesztés tett még intenzívebbé.14 A mezőgazdasági forradalom feltételeinek elemzése után vizsgáljuk meg a fejlődés technikai oldalának helyzetét az általunk kiemelt országokban. 2.2. Miért Anglia a fejlődés bölcsője? „ Why the revolution began in England? ” teszi fel a kérdést N. S. B.Gras.15 Más nemzetekhez képest Angliában fejlődött ki a gazdaság a legteljesebben. Serkentője és motorja az ipari forradalom volt, döntően meghatározta a kül- és belföldi keresletet, a szállítás világméretű megszervezését. Itt valósult meg leginkább a tudomány gyakorlati alkalmazása. A mezőgazdasági forradalom technikai feltételei Angliában a 18. század közepétől 14
