Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Aradi Csilla: Mesztegnyő középkori településszerkezetének változása
Fiatal Középkoros Régészek IV. KonferenciájánakTanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 217-226 Mesztegnyő középkori településszerkezetének változása ARADI CSILLA KJH, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal H-7400 Kaposvár, Csokonai u. 3., csiaradi@freemail.hu Aradi, Cs.: The changes of medieval settlement structure in Mesztegnyő Abstract: The paper deals with the changes in settlement structure of Mesztegnyő, a medieval town situated in Inner- Somogy, between the Sári and the Boronka brooks, on the Eastern slopes of the Marcali hills. Keywords: oppidum, Dominican closter, population change, fortification, street network, land division Természeti adottságok, a középkori településre vonatkozó írásos adatok Mesztegnyő ma Belső-Somogyban, a Marcali-hát keleti oldalának lankás dombjain, a Sári-víz, a Malom-árok és a Boronkai-patak fűzérszerű halastórendszere által határolt területen, Marcalitól 10 kilométerre délre terül el. A középkorban Marcalin át Somogyvárral, délre pedig Nagyatádon és Babócsán át Verőcével állt összeköttetésben. Első ízben 1329-ben, a dencsi malom eladása ügyében hallunk a faluról1, bár feltehetően már korábban is létezett, mivel a 15. században már oppidumként említik a települést. 1466-ban már országos vásártartási joggal is rendelkezett.1 2 A mezőváros a 14. században a Mesztegnyői Szerecseneké volt, azonban Zsigmond a birtokot hűtlenség miatt elkobozta és a Gordovai Fancsoknak adományozta. A birtoklás megváltoztatására a Szerecsen család még a 15. század második felében is tett kísérletet. A segesdi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Domonkos 1333-ban 66 kis dénárt, 1334-ben 5 garast fizetett.3 1359-ben két ízben is említik Tamás mesztegnyői papot és balatonszögi (de angulo Balatin) esperest.4 A balatonszögi esperesség (vicaria) területe a Balaton-Segesd vonal mentén húzódott a Marcali-hát nyugati oldalán, Szakácsi és Tapsony falvakon át, másik oldalát a somogyvár-segesdi út képezte, és Puszta- kovácsi, valamint Somogyfajsz érintésével a Marcali-hát keleti oldalán haladt. Ennek lehetett ekkor központja Mesztegnyő. 1401-ben a mesztegnyői Szent Miklós-egyház kaszálójával találkozunk a forrásokban, amelynek szomszédjában a Szakácsiak vesznek rétet.5 1429. február 4-én Györgyről és Jánosról, a Szent Miklós-parochia papjairól értesülünk.6 1436-ban is hallunk a mesztegnyői vicariatusról.7 8 1476. augusztus 16-án Szentey György supplicatiójára érkezik a pápai engedély, miszerint a domonkosok számára Mesztegnyőben házat kíván alapítani, és ennek egyesítését kéri a Szent Miklós-plébániatemplommal, amelynek kegyura. A plébániához tartozó javadalmakat is megkapná a kolostor, ugyanakkor a hívek gondozását az egyik fráter kötelessége lenne ellátni („applicare necnon priorieiusdem domus... ut curam eorundem parochianorum... per unum ex fratribus... exerci facéré possit").a A plébániatemplom alkalmas a szerzetesi funkciók betöltésére is, mivel kellő birtokkal rendelkezik „cum campana, campanili orto". Úgy látszik, a plébánia mégis tovább működött, hiszen 1500-ban Gergely plébános nevével találkozunk, sőt a plébánia még 1546-ban is fennállt.9 1555-ben Nádasdy Tamás a kolostort az erődített helyek között említi. 1558-ban az erődítés már török kézen volt, melyről Zrínyi Miklós Nádasdy Tamásnak írott levelében beszámol, eszerint a török Pécsett gyülekezik, Babócsát akarja megtámadni vagy a mesztegnyői zárdát megerősíteni (monasterium meztene munire).10 Ugyanebben az évben az erődítés elkészültéről számol be Csányi Ákos tiszttartónak Orosztonyi Péter Szenyérből írott levelében: „Mesztegnyőnek a kapuját is megcsinálták, készen vagyon, az Mesztegnyő egy olyan ház, hogy csak egy kapu héja vagyon, a többi 1 Borsa 1996. 66. DF 230321 2 Nundine in opido Meztegnew. A településen ekkor 63 jobbágycsalád lakott. Bándi 1986. 57. DL 18312, Csánki 1894. 57. 9., Borovszky - Csánki 1914. 109., Kubinyi 1989. 330. Évi vásárát június 29-én tartották. DL 86398 3 Mon. Rom. II. 67., 75. 4 Bándi 1986. 28. DL 4867 5 ZSO II. 131., Bándi 1986. 34. DL 8659 6 Lukcsics 1938. 216. 7 Békefi 1907. 105. 8 Harsányi 1938. 86. „ parochialis ecclesia S. Nicolai dicti oppidi, qui de iure patronatus prefati comitis (Szentey) existit et per redorem seu capellanum ad nutum. 9 Békefi 1907. 105., Kanyar 1991. 135. 10 Vizy 2012.
