Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Buzás Gergely: A somogyvári bencés apátsági templom 16. századi újjáépítése és boltozata
100 BÚZÁS GERGELY A boltozat keltezése A somogyvári boltozat keltezését az analógiák alapján a 15. század utolsó éveitől az 1520-as évekig lehetne feltételezni. Az apátságra vonatkozó történeti adatok szerencsére tovább szűkítik ezt az időintervallumot. A Szent László által alapított, és a 12-13. században folyamatosan épített, bővített somogyvári monostor az ország legelőkelőbb bencés monostorai közé tartozott, így fontos szerepet játszott a rend 16. század eleji reformjában is, amelyet Tolnai Máté pannonhalmi apát kezdeményezett. A somogyváriak nem vették jó néven, hogy a pannonhalmi apát bele próbált szólni kolostoruk ügyeibe, ezért 1506-ben elűzték azokat a szerzeteseket, akiket Tolnai küldött hozzájuk.65 Talán ez is közrejátszott abban, hogy amikor 1508. március 26-án Tolnai Máté kezdeményezésére rendi vizitátorok járták végig a somogyvári monostort elég kedvezőtlen képet festettek jelentésükben róla.66 Ennek ellenére azok a ténymegállapítások, miszerint a templom gerendái néhol beomlással fenyegetnek, elég egyértelműen jelzik, hogy ekkor még nem állhatott a késő gótikus boltozat.67 1512-ben a somogyvári apátság is csatlakozott ahhoz az unióhoz, amelyet Tolnai Máté kezdeményezett a nagyobb magyarországi bencés apátságok között.68 Ez azonban nem simította el az ellentéteket a függetlenségük megőrzésére törekvő apátok között, ami le is lassította a rendi reform folyamatát.69 II. Lajos király a somogyvári apátság kegyúri jogait átadta Báthori István nádornak.70 Báthori, aki 1519-től haláláig 1530-ig viselte a nádori tisztet, testvéreivel, András tárnokmesterrel és György főlovászmesterrel együtt, az 1488-ban kihalt Marczali család jelentős somogyi birtokainak örököse volt.71 Ezek sorába tartozott Somogyvár mezővárosa is.72 Báthori István halála után nem sokkal 1535-ben az apátság Peregi Albert kommendátor kezére jutott73, 1538-1541 között pedig Török Bálint foglalja el, aki be is rendezkedett az erődített monostorban.74 A szerzetesi élet csak 1543-ban szakad meg e falak között a háborús állapotok miatt.75 A történeti adatok alapján kétségtelenül az 1508-1530 közötti időszakra tehetjük a monostor újjáépítését. Ezen az időszakon belül leginkább a nagy vagyonnal és befolyással rendelkező Báthori István nádor kegyurasá- ga alatt eltöltött 1520-as évek tűnnek a legalkalmasabbnak az építkezéshez. István nádor testvére, András tárnokmester valószínűleg ugyanezekben az években építi újjá saját rezidenciáján, Nyírbátorban a Szent György plébániatemplomot, amelyet egy, a somogyvárihoz hasonló léptékű és minőségű hálóboltozattal fedet le.76 Báthori Istvánnak a mintaképet az apátság kegyúri jogainak megszerzéséhez és kegyúrként a kolostor építészeti megújításához alighanem elődje, Perényi Imre nádor nyújthatta, aki szintén a Dél-Dunántúlon, a siklósi várban alakította ki családi rezidenciáját. Ő az 1512-1516 közötti években szerezte meg II. Ulászló királytól két másik nagy múltú dél-dunántúli királyi bencés monostor, a szekszárdi és a bátai apátság kegyuraságát, majd támogatta ezeken a helyeken a templom és kolostorépületek késő gótikus újjáépítését, amely együtt járt modern háló- és csillagboltozatok építésével.77 Amennyiben keltezésünk helyes, és a somogyvári templom boltozata valóban az 1520-as évekből származik, akkor valószínűleg ennek elkészítése az utolsó olyan építkezés volt az apátság templomában, amely még egyházi funkcióhoz köthető.Tehát még nem a templom főhajó-pilléreinek átépítésével együtt kerülhetett erre sor, haneiYi csak a templom lerövidítésének, a nyugati szakaszokat levágó válaszfal felépítésének az idején. Vagyis ez a boltozat már nem a teljes templomépületet, hanem csak a lerövidített öt szakaszos templomot fedhette le. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pillérek átépítésére jóval - minden bizonnyal egy-két évszázaddal - korábban kerülhetett sor, ha 1508-ban a templomépület fafödémé már olyan rossz állapotban volt, ahogy a vizitátorok leírták. Összefoglalás A somogyvári bencés apátság 11. századi, román stílusú temploma a későbbi évszázadokban három nagyobb átépítésen ment keresztül. Először a templom pilléreit építették át, majd nyugat felől lerövidítették a bazilikát, és a végébe karzatot emeltek, végül a leválasztott nyugati részbe különböző épületeket: műhelyt, pincét és lakóházat építettek. A második átalakításhoz, a templom lerövidítéséhez kapcsolható a templom beboltozása is. Ekkor épült a főhajó 60°-os rombuszhálóra szerkesztett, térgörbe elemeket is tar65 Mályusz 1971. 223. 66 Bakay 2011. 103-104. 67 „Trabes minantur casum non solum in ecclesia, séd eciam in ipso dormitorio” (Bakay 2011. 104.) 68 Mályusz 1971. 225. 69 Mályusz 1971. 226-227. 70 Hervay 2001.510. 71 Magyar 1974. 11. 72 Bakay 2011. 104-105. 73 Hervay 2001.510. 74 Bakay 2011. 109. 75 Hervay 2001.510., Bakay 2011. 110-111. 76 Búzás - Farbaky 2009. 156. 77 Búzás 2010. 591-592., Búzás 2009. b. 676-677.
