Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
A MISKOLC-SZENTLÉLEKI PÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE ÉS 2012. ÉVI KUTATÁSA 85 kizárni. 1540-ben Balassa Zsigmond emberei lerombolták a pálosok szentléleki kolostorát, mert a barátok panaszt tettek a Balassák önkényeskedései ellen." A kolostor 1550 körül teljesen elnéptelenedett. 1628-ban Diósgyőrhöz hasonlóan területét elzálogosították, hogy Bécsben egy új pálos rendháznak telket tudjanak venni.11 12 Utolsó említése 1737-ből származik, amikor a romot visszaszolgáltatták a diósgyőri pálosoknak.13 Szentléleket - több más rendházhoz hasonlóan - soha nem építették újjá. A kolostor romjaira a 19. század közepén figyeltek fel ismét. 1856-ban Vachot Imre a Budapesti Visszhang hasábjain jelentetett meg egy rövid leírást Szentlélekről, melyhez rajzot is mellékelt. 1860-ban a Vasárnapi Újság közölt hasonló cikket ismeretlen szerző tollából.14 A pálos kolostor kutatása A Bükk-hegység mélyén megbúvó kolostor és templomának kutatása nem új keletű történet, az 1900-as években több, különböző jellegű feltárást is végeztek itt. A kolostor legkorábbi kutatói Krompecher László és Benedek Frigyes voltak az 1930-as években. 1942-ben dr. Szabó Ferenc írta le a kolostort, és készítette el a templom első felmérését.15 A felmérési rajzhoz mellékelt pár soros szöveg alapján ekkorra a templom ablakai mind beomlottak, a kolostorrész és a sekrestye azonban még jó állapotban volt. Sajnálatos módon ezen épületrészek felmérését dr. Szabó Ferenc nem végezte el, így nincs pontos képünk azok 1940-es évekbeli helyzetéről. 1954-ben Sodor Alajos építészmérnök vezetésével folytak Szentiéleken műemléki kutatások, ahol mind a templom, mind pedig a kolostor területét vizsgálták. A kutatás során ekkor a felszínen is látható falak alaprajzi felmérésén túl rétegtani megfigyeléseket nem végeztek (2. kép). A Sódor-féle felmérések előzményének a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának nagyszabású terve tekinthető, melyben a kolostor környezetének revitalizását tűzték ki célul. Szentiéleken a "dolgozó nép" számára kialakítandó hatalmas üdülőt álmodtak meg, melynek épülettömbjét összekötötték volna a rekonstruált kolostoregyüttessel. Szerencsés módon e tervek a későbbiekben nem kerültek megvalósításra (3. kép). ** i A(JtCUJZ£erTitz£M H'LOJ-aOtt iliroiJz 2. kép: Az 1954-ben zajlott Sódor-féle kutatás alaprajza (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műemléki tervtár, 747.) 11 Kárpáti 2002. 178. 12 Joó-Sólyom 1973. 41. 13 Joó - Sólyom 1973. 41. 14 Bodó 2010. 12-13. 15 HÓM Rég. Ad. 1520-1981.
