Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
K. Németh András - Takács Melinda: A középkori Lápafő és temploma
74 K. NÉMETH ANDRÁS -TAKÁCS MELINDA 12. sír: foltja a délnyugati támpillér alapárkának betöltését eltávolítva jelentkezett a sárgásbarna altalajban, alapterülete 80x30 centiméter. A váz csontjai már a folt jelentkezésének szintjén megfigyelhetőek voltak. A váz nagy részét - medencéjétől felfelé - már az alapozási árok ásása során megsemmisítették. Alsó lábszárai és jobb combcsontja a szelvényfalba futnak (6. kép 3.). Mélység: 150 centiméter, tájolás: Ny-K. Mérhető hossza: 70 centiméter. Melléklet: -. A templom területén szórványként igen kevés, a megbolygatott temetkezésekkel kapcsolatos leletet találtunk, ezek azonban egyöntetűen késő középkori temetkezésekre utalnak. A két körbefutó horonnyal tagolt felületű réz pántgyűrű (d: 1,5 centiméter, sz.: 0,2 centiméter) (9. kép 23.) a 14. században gyakori típus50, de Ozorán a 16. század első felére keltezve is került elő példánya.51 Ruhaveret lehetett a téglalap alakú préselt veret, gyöngysoros keretezéssel, hosszanti tengelye szélein egy-egy kisebb, közepén nagyobb lyukkal, a hosszanti oldalak menti mezők közepén enyhén kiemelkedő, a sarkokhoz, illetve a középvonalhoz lefutó gerinccel. M: 2,6x1,7 centiméter (9. kép 20.). Néhány további, temetkezésekkel kapcsolatos tárgyat csak megemlítünk: előkerült egy rugós párta spiráljának néhány milliméter hosszú töredéke, egy pártalenyomatos, zöldre színeződött koponyatöredék, továbbá számos középkori és újkori koporsószög (12. kép 31-34.). A falu leletanyaga A középkori település felszíni nyomait a mai falu felett északról elterülő dombon, a temető körül sikerült azonosítani. Középkori kerámiát a temetőtől nyugatra és keletre is gyűjtöttünk, dél felé pedig a Béke utcai házak dombra felhúzódó kertjei végéig. A faluhelyet a beépítettség, illetve a vegetáció miatt nem sikerült lehatárolni, valószínű azonban, hogy a Várongi-árok és a Rigói-patak összefolyásában, a dél felé lejtő dombvonulat déli részét ülték meg, a templom pedig a házaktól északra, a falu északi, legmagasabb részén épült. Az alább bemutatott kerámiaanyag a temető környékéről származik. Az ásatás idején egyik segítőnktől szórvány fémtárgyakat is kaptunk, amelyek részben szintén itt kerültek elő. Középkori tárgyak előkerüléséről a belterület más részein, a Rigói-árok mellett, annak déli felén is tudunk, a lelőhely kiterjedését ebbe az irányban azonban a beépítettség miatt nem tudtuk tisztázni. Kerámia A felszíni leletanyag nagy részét késő középkori töredékek teszik ki. Csaknem kivétel nélkül homokos - esetenként homokos és kerámiazúzalékos, illetve enyhén kavicsos anyagú, gyorskorongolt, díszítetlen, jól kiégetett, szürke, szürkésbarna, illetve vörösesbarna töredékek. A fazekak pereme jól profilált, alsó részén borda fut körbe, levágott (10. kép 5.), levágott, hornyolt (10. kép 2., 9.) és lekerekített (10. kép 3-4.). A fazékperemek között van közepesen kihajló, lekerekített (10. kép 6.), rövid, enyhén kihajló, két részre tagolt (10. kép 7.), rövid, megvastagodó, lekerekített (10. kép 8.), enyhén kihajló, lekerekített, szabálytalan kiképzésű (10. kép 10.), rövid, lekerekített (10. kép 11.), jól profilált, függőleges állású, levágott, sarkainál lekerekített (10. kép 12.), hosszú, levágott, hornyolt, oldalán borda fut körbe (10. kép 13.), hosszú, tölcséresen kiszélesedő, lekerekített, oldalán borda fut körbe (10. kép 15.). Jellemző szájátmérőjük 10-11, illetve 16-18 centiméter, egy fazék átmérője 24-26 centiméter volt (10. kép 2.). A késő középkori fazék oldaltöredékek anyaga hasonló, díszítésük keskeny, illetve széles közű csigavonal (10. kép 17-19., 21-22.). Kiképzése miatt különlegesnek számít egy vízszintesen levágott, 5 darab bordával tagolt perem (10. kép 1.). Egy enyhén kihajló, lekerekített, oldalán körbefutó bordával ellátott peremtöredék még lassúkorongon készült (10. kép 16.). Egy késő középkori, szürkésbarna pohár (?) peremtöredéke rövid, függőleges állású, sarkainál lekerekített (10. kép 14.). A korsókat egy világosbarna, porózus felületű fültöredék képviseli (10. kép 20.). Vastárgyak Gótikus sarkantyú töredéke, szárai enyhén ívesek, az egyik szár vége letörött, a másik végén kettős nyílású fül töredéke. A szárak összefutásánál hegybe ugró, utólag lehajlott csúcs, a nyak tövén körbefutó, kettős horony, a taréjt rögzítő szárak szétnyíltak, az egyik szár vége letörött, a taréj hiányzik. A szár hossza 10,5 centiméter, a nyaké 3 centiméter. Formája alapján 14. századi.52 Nyéllapos vaskés töredéke, mindkét oldalán 2-2 darab, 0,8-1 centiméter hosszú vasszögeccsel, a nyéllap a penge felőli oldalon hegyesen lehajlik. M: 5,4x1,5 centiméter (11. kép). Rombusz alakú, illetve elhegyesedő ovális alakú, a hegy és a tüske találkozásánál megvastagodó nyéltüskés vas nyílhegyek. H: 5,3x1,2x0,5, ill. 4,5x1 xO,3 centiméter (12. kép 22-23.). Puska elsütőszerkezetének alkatrésze, egyik végén ellaposodó, egyenes szárban, másik végén négyzetes átmetszetű, ellaposodó hegyű kampóban végződik, közepén kerek lyukkal. M: 9x3,5 centiméter (12. kép 30.). Hasonló tárgy került elő pl. Bajcsavárról.53 50 Selmeczi 1992. 91. 51 Gere2003. 97. 52 Kalmár 1971. 360. 53 Bajcsa-vár 2002. 150. 128. kép. A párhuzamra Varga Máté hívta föl a figyelmünket.
