Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
K. Németh András - Takács Melinda: A középkori Lápafő és temploma
A KÖZÉPKORI LÁPAFŐ ÉS TEMPLOMA 71 3. periódus Az így kialakult, nyugati bővítménnyel ellátott templomot az írott forrásokban 1618-ban megjelenő reformátusok is használatba vették, amint ezt a középkori freskók már említett, helyenként 4-5 rétegben is megfigyelhető lemeszelése igazolja. Bár e korszak építészeti maradványaiból ismertük meg a legkevesebbet, ezt tekinthetjük az épület 3. periódusának. Említettük már a szentély belsejében nyitott szondában megfigyelt, másodlagosan felhasznált téglákból rakott jelenséget. Pontosan az alapfal mellett került elő, egykor bizonyára a ma már nem létező felmenő mellé építették. Alakja négyzetes, mérete 50x50 centiméter (két tégla hosszúságú, illetve szélességű). Arra, hogy nem a szentéllyel egy időben készült, attól eltérő, homokos, mállékony anyagú habarcsa, a benne látható töredék téglák, valamint az utal, hogy alja 10 centiméterrel a szentélyalapozás teteje fölött ér véget, alatta tégla- és mészhabarcstöredékes fekete föld található. A jelenség funkcióját nem ismerjük; a reformáció korának liturgikus térhasználatát figyelembe véve - amikor is előszeretettel építettek szószéket az északi fal (leginkább hajófal) mellé - akár szószék alapozásának is gondolhatnánk, ám mérete ehhez nem elegendő, ez a használat csak több hasonló „lábat" feltételezve képzelhető el. Mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a második periódusnál későbbi építmény. Leletanyag A templom feltárása során kevés lelet került elő, ezek java része kerámia. Valamennyi ismertetett töredék homokos anyagú, sima felületű, jól kiégetett, díszítetlen darab, a kevés jelzett kivételt nem tekintve gyorskorongon készültek. Az 1. és 8. szelvényben, a bővítmény nyugati zárófalának omladékában 5 töredéket találtunk. Késő Árpádkori egy lassúkorongolt, világosbarna, keskeny közű csigavonallal díszített cserépbogrács (?) oldaltöredéke (9. kép 8.). Késő középkori egy érdes felületű, sötétszürke, rövid, lekerekített fazékperem-töredék (9. kép 5.), egy érdes felületű, jól kiégetett, szürkésbarna, sűrűn, szabálytalanul bekarcolt vízszintes vonalakkal díszített fazék oldaltöredéke (9. kép 7.), egy érdes felületű, vörösesbarna pohár (?) korongról levágott fenéktöredéke, a levágás nyoma a fenéken jól látszik, az oldalfal a fenékhez merőlegesen kapcsolódik (9. kép 6.). Kora újkori egy vörösesbarna, lekerekített, alsó részén hornyolt peremű, hangsúlyos nyakú, a felső harmadban erősen vállasodó fazék peremtöredéke, vállán korongolás-nyomokkal (9. kép 1.). Az 1. szelvényben, a bővítmény északnyugati sarkának omladékában két késő középkori fazék peremtöredéket találtunk. Az egyik lassúkorongolt, felülete érdes, átlagosan kiégetett, vörösesbarna, pereme lekopott, lekerekített, alsó részén hornyolt, fedőhoronnyal ellátott, nyaka hangsúlyos, vállán korongolásnyomok (9. kép 3.). A másik gyorskorongolt, felülete sima, jól kiégetett, világosbarna, pereme rövid, lekerekített, tagolt (9. kép 4.). A 12. árokban, a szentélybelsőben, az agyagos járószintbe tapadva két késő középkori, világosbarna fazék oldaltöredéket találtunk (9. kép 25-26.). A 9. kutatóárokban egy késő középkori, jól kiégetett, szürkésbarna fazék profilált, alsó részén hornyolt, fedőhoronnyal ellátott peremtöredéke került elő (9. kép 2.). A templom területén néhány szórvány fémtárgy is napvilágra került. A templomhajó északnyugati sarkából, az omladékból került elő 2 darab karikás-gyűrűs szeg. Mindkettő karikájának átmérője 1,5 centiméter, négyzetes átmetszetű vasból készültek, amelynek legnagyobb szélessége 0,5 centiméter. A szegek hossza kb. 6, ill. 7 centiméter (12. kép 35-36.).46 Szintén innen való egy lapos vaslemez - talán koporsóvasalás - töredéke, amelynek egyik oldala egyenes, másik homorú, sarka lekerekített, benne ovális lyukkal, másik fele töredékes. M: 8,5x6,5 centiméter (13. kép). A templom területén került elő egy lapos vastárgy töredéke, egyik elhegyesedő, hajlott, a másik vége kettényílik, valószínűleg valamilyen szerves anyag befogása céljából, az egyik oldalon megmaradt a rögzítő szegecs, a másik oldalon csak a szögecslyuk. M: 5,4x1,2x0,1 centiméter (9. kép 22.). Egy 0,2-0,3 centiméter átmérőjű, sűrű lyukakkal áttört rézlemez töredékét a meddőből gyűjtöttük össze (9. kép 21.). Különleges leletnek számít végül egy puha mészkőlap (?) töredéke, amelybe csaknem a teljes lapot kitöltő kört karcoltak. M: 10,5x9,3x1,5 centiméter (9. kép 1.). A templom omladékából került elő, nem lehetetlen, hogy másodlagos, római kori darab. Dotálás Amint láthattuk, Lápafőn félköríves záródású téglatemplom épült az Árpád-kor folyamán (3. kép 2.). Építésének idejével kapcsolatban a feltárt részletek elenyésző volta miatt nem bocsátkozunk feltételezésekbe, alaprajza, mérete és építőanyaga alapján legkésőbb a 13. században épülhetett.47 A településről Árpád-kori oklevél nem maradt fenn, de a környező települések és templomaik viszonylag korai említései (Hor: 1250/-; Marosd: 1138/1298; Merse; 1276/1276; Nak: 1304/1304; Várang: 1138/1250)48 alapján a 13. századnál valamivel korábbi keltezést is 46 Gere 2003. 126., 228. VI. t. 1-6. 47 Valter 2004. passim 48 K. Németh 2011. passim.
