Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Rácz Tibor Ákos: Társadalmi különbségek a Magyar Királyság központi területeinek 10-14. századi falusias településein
Fiatal Középkoros Régészek IV. KonferenciájánakTanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 41-52 Társadalmi különbségek a Magyar Királyság központi területeinek 10-14. századi falusias településein RÁCZ TIBOR ÁKOS Ferenczy Múzeum FI-2000 Szentendre, Fő tér 2-5., racz.tibor.akos@gmail.com Rácz,T. Á.: Social differences within 10th-14th centuries rural settlement types in the central area of the Hungarian Kingdom Abstract: Present paper analyses some aspects of hierarchy within 10th—14th centuries villages, farms and intermediate forms of habitation using mainly the data of excavations and field surveys in Pest County. Keywords: social hierarchy, settlement structure, formation of settlements, church Bevezetés A történeti falu jól körülhatárolható földrajzi térben fejezi ki egy kisebb emberi közösség adott korszakban jellemző birtokjogi, társadalmi, gazdasági, ökológiai viszonyait. Létrejötte és élete számtalan, párhuzamosan zajló folyamat eredménye. Nem csak egy házakkal fedett földterület, hanem időben és térben dinamikusan változó, organikus egység. A régészet az emberi életteret a maga teljességében próbálja rekonstruálni. Ez megköveteli, hogy ne csak a feltárt régészeti jelenségeket, vagy a közvetlen, természeti környezetet vizsgáljuk, hanem a lehető legtágabb értelemben vett történeti kontextust. Régészeti módszerekkel lehet kutatni többek közt azt is, hogy a földrajzi térben hogyan jelennek meg a társadalmi dimenziók, azaz, hogy a hierarchikus viszonyok hogyan befolyásolták a telepek, vagy temetők szerkezetét. A társadalmi különbségek kérdésköréhez a kora középkor időszakára vonatkozóan hagyományosan a temetőkutatás adatait szokták kiaknázni.’ A honfoglaló magyarság társadalmi rétegződéséről kialakított elképzelésünk jelen pillanatban is leginkább temetőfeltárásokon nyugszik. A kereszténység felvételével megszűnik a mellékletadás szokása, és ezáltal a leletanyag által nyújtott rekonstrukciós lehetőségek is leszűkülnek. Az elhunytaknak immár a temetőn belüli pozíciója utal társadalmi rangjára, mintsem a velük eltemetett tárgyak. Érdekes azonosítási lehetőségek természetesen adódnak, de ezek inkább kivételszámba mennek. így például minden bizonnyal papi temetkezésre utal a visegrádi főesperesi templom szentélye mögötti sírban talált 11. századi kehely és paténa, vagy a másik sírban talált vas vezeklőöv.1 2 Az államalapítás utáni írott források lehetővé tették az Árpád-kori társadalom rekonstruálását, de ennek a rendkívül színes világnak a régészeti hagyatékát nem sikerült még a társadalmi csoportok szerint differenciálni. Lehetséges-e a településrégészet adatainak társadalomtörténeti jellegű értelmezése? Az írott források alapján feltételeznünk kell, hogy a társadalmi elkülönülés az Árpád-korban meglehetősen éles volt, a különbségeknek pedig a külsőségekben is meg kellett nyilvánulniuk. A települések társadalmi összetételét lakóinak jogállása, vagyoni helyzete és birtokviszonyai határozták meg. Szerencsés esetben az írott források szolgáltatnak adatot néhány településre, de az Árpád-kori lelőhelyek túlnyomó többségében ezeket a segédleteket nélkülöznünk kell. A későbbiekben gyarapszik a vonatkozó információk száma, de az Árpád-korban magában a leletanyagban, az építészeti megoldásokban, esetleg a településszerkezetben kell keresnünk a társadalmi elkülönülés jeleit. Falufeltárásaink azonban szinte kivétel nélkül lakói által felhagyott, kiürített telepnyomokat dokumentálnak. Ritkán bukkanunk kiemelkedő értéket képviselő leletcsoportra, presztízstárgyakra, vagy az átlagostól eltérő, összetett építészeti megoldásokra.Történeti forrásként kezelendők a kincsleletek, de értelmezésük során nem szabad elfelednünk, hogy speciális körülmények közt, krízishelyzetben válnak leletegyüttessé, sok esetben összefüggéseikből kiragadott tárgyak. Nehezen azonosíthatjuk az elrejtő társadalmi pozícióját, előkerülésük alapján nem ágyazhatjuk be őket településtörténeti összefüggések közé. Az aranyleletek inkább az elithez köthetők, az ezüst és a bronz viszont szinte bármelyik társadalmi csoporthoz. Jelen tanulmány a társadalmi hierarchia szemszögéből vizsgálja meg a 10-14. századi falvakat, magányos háztartásokat és egyéb átmeneti megtelepedési formákat főleg Pest megyei feltárások és terepbejárások segítségével. 1 Steuer 1982. 2 Búzás - Mészáros 2008. 71-72.
