Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Mordovin Maxim: A 15-17. századi távolsági textilkereskedelem régészeti emlékei Pápán
A 15-17. SZÁZADI TÁVOLSÁGI TEXTILKERESKEDELEM RÉGÉSZETI EMLÉKEI PÁPÁN 279 A következő nagyobb - és a pápai anyagban legjobban reprezentált - terület a mai Németország. Bátran kijelenthető, hogy a 16. század minden legfontosabb németországi posztógyártó központjából ismert legalább egy posztópecsét Pápáról. A legtöbb plomba öt városhoz köthető: Hamburg (3. kép 1-2.), Ulm (3. kép 3-4.), München (4. kép 5-6.), Köln és Nürnberg (4. kép 7.). További településekről csak egy-két darab ismert: Cottbus, Hanau, Göttingen, Kulmbach. Az utóbbihoz hasonlóan az európai anyagban is egyedülálló még az a plomba, melyet címere alapján Kaufbeuren városához lehet kötni (4. kép 8.). Az esetek többségében a helyszínek beazonosítása a városcímerek alapján történt. Kulmbach és Hanau esetében a plomba felirata kiegészítette és megerősítette az azonosítást. A feldolgozás jelenlegi szintjén a számos pénzzel keltezhető darab közül biztosan kimutatható, hogy az ulmi, cottbusi és müncheni posztó már a 16. század közepén megjelent Pápán. A kölni plombák egyelőre a 16-17. század fordulójától mutathatók ki. A pápai darabokkal rokon leletek viszonylag kevés helyről ismertek Magyarországról. Eddig néhány nürnbergi és müncheni posztópecsét ismert az egykori Magyar Királyság területéről. Egy müncheni plomba Szitnya várából került elő, 15. századi rétegekből. A pápai darabokhoz hasonlóan itt is a város címerét jelképező szerzetes csuklyás feje látható, profilban.75 Nürnbergi plomba a Magyar Nemzeti Múzeumba bekerült számos ismeretlen lelőhelyű (Baranya megye és Észak-Dunántúl) darab mellett (6. kép 5-6.), Bajcsa76 és Diósgyőr77 váraiból ismert. Az első esetben a leletet a 16. század utolsó harmadára, míg Diósgyőrben a 16-17. század fordulójára lehet keltezni. Sajnos csak szórványként ismert a pápai darabokkal szinte teljesen megegyező címerképű hamburgi posztópecsét (6. kép 4.). A göttingeni plombák elterjedését külön is vizsgálták, így a németországi mellett ismerünk dániai és svédországi lelőhelyeket is.78 A hamburgi plombákhoz hasonló címerképű darabok 1535-ös évszámmal jelennek meg Hamburgban és Greifswaldban.79 Az ulmi eredetű plombákkal azonos darab került elő Soestból, ahol a 16-17. századra keltezik.80 Ugyanakkor figyelemre méltó jelenség, hogy a Dieter Hittinger által feldolgozott leletek között nem találunk olyan, egyértelműen meghatározható címeres darabokat, amelyek megegyeznének a pápai leletekkel. Még közelebb kerülve az egykori Magyarország határaihoz az akkori szomszédos területekkel - Sziléziával, Cseh- és Morvaországgal, illetve Ausztriával - folytatott posztókereskedelem emlékei kerülnek sorra. A sziléziai területekről két település posztópecsétje került elő: Boroszló (Wroclaw, 5. kép 9.) és Lwówek Slqski (Löwenberg, 5. kép 10.). Az előbbi helyszín azonosítása a plombán szereplő„W" alapján feltételezhető, bár az ALDESTATfeliratra a hátoldalon egyelőre nem találtam magyarázatot. Az utóbbiban kis részben a címer, nagyobb részben a felirat segített. Lwówekből legalább három plomba került elő Pápán, míg Boroszlóhoz egyelőre egyetlen egy köthető. Mindegyik sziléziai eredetű plomba I. Ferdinánd pénzeivel keltezhető rétegekből származik. Egyik plombatípushoz sem ismerek egyelőre analógiát. Cseh- és Morvaországból két fontos kora újkori textilgyártó központ képviselteti magát a pápai leletanyagban: Jihlava és Novy Jicín (Neutitschein). Az összes pápai plomba között az ulmi darabok mellett a jihlavaiak szerepelnek a legnagyobb mennyiségben. Mindkét típus egyértelműen beazonosítható a városok címerképei alapján. A jihlavai darabok sünábrázolása mellett néhol kivehető a JIHLAVIA körirat is (5. kép 1 -6.). A jicíni plombákon nagyon különleges címer látható: egy felhőből kinyúló, fél nyilat tartó kar (5. kép 8.). Érdekes, hogy az összes jicíni lelet olyan rétegből származik, amelyben volt jihlavai plomba is. Ezek mind az 1530-as és 1580-as évek közötti időszakra keltezhetők. Magyarországi vagy akár külföldi analógiái ezeknek a plombáknak gyakorlatilag nem ismertek. Egyetlen, ismeretlen lelőhelyű, jicíni posztóbélyeg található a Magyar Nemzeti Múzeumban (6. kép 8.). Feltehetően egy jihlavai darab van a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében. Ez 1951-ben került elő a budavári szárazárok 15. századra keltezett betöltéséből.81 Ausztriából a pápai anyagban csak bécsi plombák fordulnak elő. Ezek könnyen azonosíthatók a tartomány és a város címere alapján (5. kép 7.). Amint feljebb olvasható, a bécsi kapcsolat már az írott források alapján is biztosan igazolható volt. Az előkerült plomba annyiban módosítja a korábbi ismereteinket, hogy a lelőkörülményei - 15. század második fele - legalább fél évszázaddal korábbra teszik ennek a kapcsolatnak a kezdeteit. Magyarországról még két bécsi posztópecsétről van tudomásom, az egyik a Budapesti Történeti Múzeumban82, a másik pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban van. Az utóbbi a Korinek-féle gyűjteményben Baranya megyei leletként szerepel. Egy további olyan osztrák település is van, melynek posztótermékei eljutottak az Észak-Dunántúlra: Tulln városának címerével ellátott plombák láthatók a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. A plombák azonosítása az ausztriai analógiák alapján lehetséges, máshonnan hasonló darabokat 75 Hunka 1999. 300., 302. (Obr. 3/4). 76 Kovács 2002. 179. (206. kép). 77 Huszár 1972. 43-47. 78 Schütte 1993. 137-140. 79 Hittinger 2008. 26., 138., Tat. 9. 1-3. 80 Hittinger 2008. 29-30., 144., Taf. 11. 7. 81 L.sz.: 52.748. Itt és a többi darabnál Kovács Eszternek köszönöm a lehetőséget, hoqy megtekinthettem a közöletlen darabokat. 82 L.sz : 82.575.
