Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Mordovin Maxim: A 15-17. századi távolsági textilkereskedelem régészeti emlékei Pápán
A 15-17. SZÁZADI TÁVOLSÁGI TEXTILKERESKEDELEM RÉGÉSZETI EMLÉKEI PÁPÁN 275 kb. 70 darab van, vagyis több, mint amennyi addig az ország összes múzeumában együttvéve volt!48 A Magyarországról ismert plombák mennyisége arányaiban mostanra már kezd megfelelni a nyugat-európainak. Ugyan a londoni több mint 10000-es és az amszterdami 1500-as darabszám elérésére egy darabig kevés az esély, de például összehasonlítva a Braunschweig környékéről (441 darab), Trierből (200 darab), Brémából (187 darab), Lübeckből (110 darab) vagy Gdanskból (60 darab)49 előkerült mennyiséggel, a pápai plombák száma talán még aránytalanul magasnak is tűnhet. A témához kapcsolódó legkorábbi tanulmányok és feldolgozások Huszár Lajos és Endrei Walter neveihez köthetők. Az előbbi a numizmatika, az utóbbi pedig a posztógyártás történetének irányából közelítette meg a kérdést. Huszár Lajos elsőként hívta fel a nemzetközi szakma figyelmét az angol címeres posztóplombákra, és összegyűjtötte az addigra Magyarországon ismertté vált hasonló leleteket.50 Endrei Walter további itáliai és németalföldi darabokat is közölt, de kitért a posztópecsét magyarországi használatára is.51 Emellett a nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódott a textilplombák legnagyobb nemzetközi kutatójával, Geoff Egannal. Közös tanulmányukban éppen a posztópecsétek használatáról értekeztek.52 Az utóbbi években a szlovák területek textilplombáinak feldolgozása haladt egyre jobban Jan Hunkának köszönhetően. Legfontosabb munkájában a szlovákiai gyűjteményekből eddig ismert darabokat dolgozta fel.53 Endrei Walter mellett a források feltárása Székely György és Pach Zsigmond Pál54 neveihez kapcsolhatók, akik a téma történeti feldolgozását végezték.55 Pápai plombák és kapcsolataik A pápai plombák térben és időben is elég nagy távolságokat ölelnek át. A legkorábbi posztópecsétek Zsigmond pénzeivel keltezett rétegekből származnak, s úgy tűnik, hogy vannak 18. századi darabok is. Térben pedig a leletek a Németalföldtől Morvaországig terjedő központokból származnak. Különleges csoportot alkotnak az angol címeres darabok. Mivel a jelenlegi tanulmány keretei nem teszik lehetővé, csak az egyértelmű, látványosabb darabokat ismertetném külön. A magyarországi előforduló legkorábbi plombatípusok Pápán nem kerültek elő. A kép teljességének kedvéért itt kitérnék ezekre. A jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi darabok Németalföldről származnak. A Visegrá- don talált tournai-i eredetű darab a 14. század második felére keltezhető.56 A zólyomi Pusztavár felső várában, a ciszternából került elő még egy hasonló darab. Ezt is a 14. század második felére keltezik.57 Ez a leggyakoribb magyarországi plombatípus, így a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Sándor Lajos-féle gyűjtésben (6. kép 3), a Korinek-féle gyűjteményben (Kacsóta, Boly és egyéb Baranya megyei lelőhelyek) és a Kaposváron 2003-ban lefoglalt leletegyüttesben is ebből van a legtöbb. Ugyanilyen méretű és címerképű plomba Európa számos lelőhelyén előkerült, így pl. a nyilvánvaló németalföldi lelőhelyeken túl, Londonban,Turkuban (Finnország), Novgorod ban és Svédországban is.58 Az utóbbi helyen (Lund) ugyancsak a 14. század második felére keltezik.59 60 Pápáról a németalföldi posztógyártásra egyedül Lille (4. kép 1.) posztópecsétjei utalnak. Ezeket I. Ferdinánd pénzei keltezik. Ezzel nagyjából egykorú a már artois-i Arras plombája (4. kép 2.). Még belsőbb franciaországi területekről származnak Beauvais és Provins ólomplombái. Közülük a beauvais-i darab egy Zsigmond pénzzel keltezett rétegből származik, a másik pedig szórvány. Mivel eddig egyiknek sem ismert magyarországi analógiája, az azonosításuk az arrasi darab esetében a felirata, a másik kettőnél pedig a címer alapján történt. A lille-i posztó azonosítása kevésbé biztos, ugyanis a liliom elterjedt címerkép volt a késő középkori Flandriában.50 Északnyugat-Európánál maradva ki kell emelni a külön csoportot alkotó, angol címeres plombákat. Az ösz- szes textilplomba közül ez a legjobban kutatott és ismert típus, de valójában a 16. századi darabokon belül ez tekinthető a legelterjedtebbnek is. Már Huszár Lajos is legalább 13 darabot gyűjtött össze Magyarország legkülönbözőbb helyszíneiről: számos várból (Eger, Győr, Buda, Nagykanizsa, Nagyvázsony), illetve Túrkeve-Móric te48 A kaposvári ügyhöz lásd: Mráv - Szabó 2006. 25-26. 49 Hittinger 2008. 15-18. 50 Huszár 1961. 187-194. 51 Endrei 1989. 54-59. 52 Endrei - Egan 1982. 53 Hunka 1999. 54 Pach 2003. 55 A terjedelmi korlátok miatt a téma történeti vonatkozásaira jelen tanulmányban nincs lehetőségem kitérni. 56 Varga 2012. 57 Hunka 1999. 303. (Obr. 4/15), 305. 58 Egan 2010. 58. 59 Rodenburg 2007. App. 7 (17); 26 (17). 60 Lásd Hittinger 2008. 32.
