Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Rácz Miklós: Egy mai háromosztatú alföldi lakóház anyagi kultúrája
206 RÁCZ MIKLÓS A szélső lakóházak a dombhát meredeken kiemelkedő szélén, ennek vonalára és a vele párhuzamosan futó utcára merőlegesen állnak. A település két partéi menti utcája között sűrű, zugos településszerkezet alakult ki. A szélső házsorok esetében - így a tárgyalt telek esetében is - a telek felső része gazdasági udvar, míg az alsó rész, mely az egykori ártér része, háztáji kert. 7. kép: Tiszaföldvár északi része nyugat felől nézve, hátul a tárgyalt lakóház, 2000. 2. kép: Tiszaföldvár kataszteri térképe, 1870-1890 körül, a telek keretezéssel jelölve A háromosztatú, szabadkéményes háztípus eredete, előzményei A többosztatú, kívülről fűtött szobával rendelkező házak késő középkori eredete nagy számú régészeti feltárás nyomán ismert. A tipikus, középső konyhából fűtött háromosztatú házak megjelenését és elterjedését a 14-15. századra teszik.4 Bizonytalanabbak a régészeti és írott forrásokkal is nehezen adatolható szabadkémény megjelenésének körülményeire vonatkozó támpontok, hiszen ez a feltárások nyomán nem mutatható ki: a késő középkorban az Alföldön is füstös konyhákat feltételeznek. A szabadkémény a feltételezések szerint csak a hódoltság után, a 18. század folyamán terjedt el, és vált általánossá az ország középső részén. Épületünk a szabadkéményes házak utolsó generációjához tartozik. A ház és telek anyagi kultúrájának fő vonásai A telek felső része a gazdasági udvar (3. kép). A telek háztól távolabbi részén a két telekrészt elválasztó meredek rézsűt lankás feljáró bontja meg, amely az állatokkal való közlekedést tette lehetővé. A gazdasági udvarrészt drótfonatos kerítés határolta el a telek többi részétől, mely a lakóház délnyugati sarkától nyugat felé indult, majd déli irányban megtört, a meredek lejtő szélétől 3-4 méterrel bentebb. A ház délnyugati sarkánál, valamint a feljárat vonalában a kerítésen kiskapu nyílott. A gazdasági udvart északon a lakóház főhomlokzata határolta, keleten, az utcának háttal az istálló és a disznóól. Az istálló vályogból épült, utólagos tégla aláfalazással. A bejárat a homlokzat középtengelyében nyílik, két oldalán egy-egy kis fatokos, szárny nélküli, a behatolás ellen vas pálcával osztott ablakkal. A bejárati ajtó ún. váztáblázatos, egysze4 A régészeti kutatások eredményeire: Cseri - Tárnoki 2001., a szabadkéményről: Barabás 1970. 284., Barabás 1997., az Alföld népi építészetének kutatásáról összefoglalóan: Novák- Selmeczi 1989., a háromosztatú házak datálására legutóbb: Laszlovszy 2006.
