Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Jankovics Norbert - Koppány András: A boldogkői vár újabb kutatásának eredményei
138 JANKOVICS NORBERT - KOPPÁNY ANDRÁS 2002-2003-ban Éder Katalin és Koppány András végzett feltárást a vár alatti terasz teljes területén, az inven- táriumokban szereplő egykori alsó vár helyén.2 4 A kutatók fontos megállapításokat tettek a felső vár épületeivel kapcsolatosan is, de a munka ekkor nem folytatódott. Boldogkőváralja önkormányzata 2011-ben Európai Uniós támogatással finanszírozta a vár rekonstrukciós munkáit, a pályázat szerint a turisztikai vonzerő növelése céljából. A beruházásnak köszönhetően falkutatás, megelőző régészeti feltárás és régészeti szakfelügyelet is folyt a kivitelezéssel párhuzamosan (1-2-3-4. kép). 2. kép: „A boldogkői vár északi oldala" Moskovszky Viktor tusrajza, 1882. 3. kép: A vár kaputornya, nyugati várfala, és a háromszögű torony délnyugatról, a műemléki helyreállítás előtt, 1963-ban (Koppány Tibor felvétele) A háromszögű torony falkutatása, és újabb építéstörténeti megfigyelések a felső várban A boldogkői várat három egymás alatt fekvő sziklateraszon alakították ki az egymást követő periódusok során, részben megfaragva a viszonylag puha vulkáni kőzetet. A vár kőből épített része a felső két teraszon helyezkedett el, ahol a hegytető keskeny formája eleve megszabta a beépíthetőséget. A felső sziklaterasz északi, elkeskenyedő végében egy háromszög alaprajzú torony áll, amely szervesen egybeépült a tőle délre elhelyezkedő hosszú, téglalap alaprajzú palotaszárnnyal. Bár a torony tömege a palotaszárny végének is tekinthető, mind kialakításában, mind a leírásokban - inventáriumokban - külön épületrészként említik (5. kép).5 Az alábbiakban a legújabb kutatások összefoglalását ismertetjük nem térve ki a K. Végh Katalin által részletesen tárgyalt objektumokra, jelenségekre, mert a célunk az újabb eredmények ismertetése, a vár eddig ismert építéstörténetének pontosítása, kiegészítése. A háromszögű torony palotaszárny felőli, déli fala keskenyebb az eredetinél.6 Az utóbbi maradványa jól látszik a jelenlegi járószinten, felmenő szakaszának újjáépítése teljes egészében 18-19. századi, a településen 1753-tól birtokos Péchy majd 1864-től a Zichy családok „romkonzerválásához" kapcsolható.7 A falazatokban megfigyelhető PP monogramos barokk téglarészletek - ablakok, ajtók teherhárító ívei, falkiegészítések - egyértelműen 18. századi kiegészítésre utalnak. A kastély körüli park egyik tengelyén végigtekintve a vár volt látható, a rom, mint látvány(elem) részét képezte az egykori angolpark kialakításának. 4 Koppány 2002., Éder - Koppány 2004. a., Éder - Koppány 2004. b., Koppány - Éder 2005., Éder - Koppány 2006. 5 Sós 2002. 106-108. 6 A háromszögű torony belsejének falkutatását 2011. áprilisában Héczey-Markó Ágnes és e cikk szerzői végezték. 7 K. Végh 1966. 112-119., 149-152., Nováki - Sárközy - Feld 2007. 20-23., Gál-Mlakár 2008.
