Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Fülöp András - Héczey-Markó Ágnes: Régészeti ásatás és falkutatás a siroki várban (2010-2012)
126 FÜLÖP ANDRÁS - HÉCZEY-MARKÓ ÁGNES A vár története A siroki vár történetének összefoglalása a szakirodalomban már publikálásra került, ezért jelen tanulmányunkban csak rövid összefoglalását közöljük. A vár (castrum Syruk) 1320-ban tűnik fel az okleveles forrásokban, amikor első ismert birtokosaitól, az Aba nemzetségtől Csák Máté kezére átjátszott várat Drugeth Fülöp szepesi ispán és Dózsa erdélyi vajda Károly Róbert számára elfoglalták.41331-től magánkézen volt, majd 1371-72-ben I. Lajos elzálogosította Domoszlói Miklós mester hevesi ispánnak és siroki várnagynak, mivel az saját költségén kijavíttatta a várat. 1389-ben Tari László kapta adományba Sirokot, mely kései leszármazottja, az örökös nélkül elhunyt Tari György rendelkezésének megfelelően, 1472-ben Országh Mihály nádorra és Kompolti Miklósra szállt. Kompolti Miklós fia János halálát (1511) követő években Országh László, ez utóbbi elhunytéval pedig Országh Kristóf örökölte a várat, aki ideköltözött feleségével, Zrínyi Ilonával.5 Országh Kristóf nevéhez fűződik az ötszögű bástyákkal megerősített alsóvár mai formában való kiépítése. Vályi András országleírásában idézi a „külső kapu felett" akkor még látható, 1562-es feliratot: „Magnificus Dominus Cristophorus Ország de Gut Co. Neugrad, ac S. Rom. Caes. Mttis. Pincerna".6 Országh Kristóf 1567. évi halála után a várat veje, enyingi Török Ferenc megváltotta a királytól, akitől Zsuzsanna leánya és annak férje, Nyáry Pál örökölte 1596-ban, Eger eleste után kardcsapás nélkül került török kézre a vár. Miután a törökök 1687 őszén, pár napos harc után, a hadifelszerelés és az élelem nagy részét hátrahagyva feladták Sirokot, a várról és felszereléséről inventárium7 készült. Ezután magyar hajdúk szálltak meg benne, majd a Rákóczi-szabdságharc idején kuruc katonák húzták meg magukat falai közt. Az ezt követő időszakban tulajdonosaik elhanyagolták a várat, ám a kőfalak még ekkor is álltak, amint arról Bél Mátyás tudósít. 1711 után a Nyáry család örökölte, majd nőági leszármazottai 1841-ben gr. Károlyi Györgynek adták el Sirokot, ami a Károlyiak birtokában maradt egészen 1945-ig. Eredmények A 13-14. században épült felsővár a ma látható szintviszonyok alapján három, keletről nyugatra lépcsőzetesen csökkenő magasságú platóra tagolódik. A 2003. évi kutatás a keleti részen a várfallal egykorú, kelet-nyugat irányú, alápincézett palotaszárnyat tárt fel. A pincét - talán a 16. század második felében - utólagos osztófalakkal feldarabolták. Ezzel egyidőben épülhetett a népnyelv által „mulatónak" nevezett, boltozott épület, és a felsővárba felvezető sziklába vágott járat ide vezető, oldalirányú elágazása (2. kép). 20.század 2. kép: A várépítési periódusai 4 AO 1878. 573., AO 1881. 84-85., Zichy 1871.219., Györffy 1987. 131. 5 Fülöp 2004. 138-140. 6 Vályi 1799. 262-263., később Römer Flóris a felirat évszámát 1561-nek olvasta. (Kovács 1978. 556.) Römer vonatkozó jegyzőkönyvének (XXV. köt. 100.) eredetije időközben elkallódott, így fotó sem található róla a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ gyűjteményében. 7 Az inventárium szövege: Fülöp 2004. 148-150. Függelék.
