Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)

Szőke Balázs: A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai

110 SZŐKE BALÁZS is megállapította.36 A székesfehérvári egykori prépostsági templom főhajóját behúzott támpillérek tagolják, amelyeknek megmaradt in situ lábazati részei a templom más Anjou-kori részeivel megegyező kialakításúak. Tóth Sándor véleménye szerint ezek tudatos archaizálás nyomát mutatják, és a Mátyás-kori boltozat elemei.37 A régészeti kutatások eredményei alapján, Biczó Piroska véleménye szerint ezek a belső támpillérek Anjou-ko- riak és a főhajóba tervezett hatsüveges keresztboltozatok alátámasztására szolgáltak volna.38 Ez a jelenség arra utal, hogy az Anjou-kori behúzott támpilléres faltagolási rendszerhez igazították a Mátyás-ko­ri boltozatot, az Anjou-korihoz hasonló, de azzal nem teljesen megegyező bordaprofilt használva.39 Az Anjou-kori építmény hatsüveges boltozatához kialakított, erősen profilozott, függőleges faltagolási rendszer nélkül folytatód­tak a Mátyás-kori boltvállak. A behúzott támpillérek alsó részének zárt, csak egyszerű élszedéssel képzett kialakítá­sa ellentétben áll a felső rész gazdag profilozású megoldásával. Az alsó rész egyszerű kialakítására a Fehérvárhoz bizonyíthatóan kötődő csatkai és tüskevári pálos templomok adnak támpontot. A két - alsó és felső rész közötti eltérésekre - fehérvári belső támpillérrendszerre, a franciaországi Albiban álló katedrálishoz hasonló, árkádokkal tagolt kétszintes megoldása adhat magyarázatot. Ennek bizonyítása azonban nem tartozik ennek a dolgozatnak a témakörébe. A belső tér rajzi rekonstrukción történő bemutatásával azonban ennek a résznek a bemutatása el­kerülhetetlen volt. A rajzi rekonstrukción viszont az a jelenség is bemutatható, hogy ha az árkádsor záradékának vonalában egy fiktív padlószintet feltételezünk ugyanolyan felépítésű és arányú behúzott támpilléres belsőt látha­tunk, mint amilyen a Szeged-alsóvárosi ferences templom, vagy a kolozsvári Farkas utcai templom belső tere. Az 1490-es évektől Magyarországon rendkívül elterjedt, különböző típusú hálóboltozatokkal fedett, de egységesen a boltozat és behúzott támpillér áthatásával felépített egyhajós terek prototípusát joggal keres­hetjük a székesfehérvári építkezésen, tekintve hogy ennek a megoldásnak a magyarországiakhoz egészében hasonló közvetlen előzménye a mintaadó területeken nincs. A belső tér rajzi rekonstrukciójának alapjai A rekonstrukciós rajzok, a boltozaton kívüli, az épület belső terét ábrázoló részei a Szabó Zoltán által publikált adatok alapján készültek.40 A belső támpillérek mögötti korábbi falazati struktúrát is ez alapján ábrázoltuk. A belső támpillérrendszer formá­ja Búzás Gergely álláspontját tükrözi, amely egyben e sorok szerzőjének álláspontja is. Ez a Szabó Zol­tán által közölt, Anjou-kori és későbbi struktúrától részben eltérő formát mutat. A korábbi román kori építkezések struktúráját illetően élénk szakmai vita folyik, a Szabó Zoltán által felvázolt empóriumos felépítés és az egyszerűbb bazilikális térrendszer tekintetében, amelyet Biczó Piroska és Marosi Ernő is képvisel.41 Ebben a kérdésben az építészeti mo­dellel csak annyiban kívánunk állást foglalni, hogy igyekszünk a jövőben az általunk bemutatott késő gótikus és Anjou-kori épületrészekhez kapcsolódó korábbi építményeket mindkét nézőpont szerint megjeleníteni. A képeken a templom olyan feltéte­lezett Mátyás-kori formáját ábrázoltuk, amelyen a boltozat már elkészült, de az épülő csarnokszentély és a régi rész közötti román kori apszis még hasz­nálatban van. A bizonytalan építészeti megoldású nyugati falat és a keleti apszist eltérő színezéssel fe­héren hagytuk. 36 Henszlmann 1864. 157., 166. 37 Tóth 2010. 740. 41. lábjegyzet 38 Biczó 2011. 39 Az Anjou-kori profil körtetagos része nagyobb méretű, mint a Mátyás-kori bordáké, ez a Mátyás-kori boltvállon is mérhető 40 Szabó 2010. Szabó Zoltán könyvében metrikus, és metrikus rendszerre váltható korábbi mértékegységek szerinti adatokat és léptékkel ellátott tervrajzokat közöl, ezért a tervezési munka során ezeket vettük figyelembe. Az ettől eltérő térbeli felépítésre vonatkozó adatok még nem publikáltak. 41 Biczó 1996. 65-76. A Biczó Piroska által képviselt szakmai álláspont rajzi rekonstrukciója Branczeiz Zsuzsa munkájában található meg, Branczeiz 2012. 8. kép: A Székesfehérváron rekonstruálható belső tér az árkádok szintjén felvett fiktív padlósíkkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom