Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szőke Balázs: A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai
108 SZŐKE BALÁZS tudjuk, hogy az egykori dévai református templom szentélyében is ilyen boltozat állt.26 Ennek a változatnak több példája látható a württembergi kolostorok kerengőiben is. A következő változat arányai megegyeznek, a sorolt rombuszháló alapváltozatának arányaival, és részben a bordarácsuk is megegyező. Ezek közös vonása a centrális kompozíció és a szakaszolhatóság. Az alaprajzi vetület szerint felépítésük olyan, mintha az alapváltozat rombuszmezőit osztották volna a felező pontokban további rombuszmezőkre, amelyek közül a boltváll- hoz kapcsolódókat egy, a szögfelezőben futó bordával helyettesítették. A közbeeső bordák pedig Y alakban találkoznak. Ennek a boltozatnak a térbeli felépítése az alapváltozathoz hasonlóan lehet erősen szakaszolt is, de egységes vezetésű, nem hullámzó gerinccel is szerkeszthetőek. Ilyen boltozat a rozsnyói székesegyház fő- hajóboltozata, valamint a simontornyai várkápolna rekonstruálható boltozata. A szakaszolt kiemelésre pedig a rottweili Heilig-Kreuz Münster jó példa. Ez a boltozattípus rendkívül elterjedt forma, a Stuttgart környéki építkezéseken mára 15. század második felében gyakorta használták. Ezek közül a münsingeni plébániatemplom szentélyboltozata biztosan köthető Hánslin Jörghöz, annak az Aberlin Jörgnek a testvéréhez, akinek a Swäbisch Gmünd-i Heiligen Kreuz Münster szentélyboltozatát is tulajdonítják.27 A székesfehérvári rekonstruálható főhajóboltozat ennek a típusnak egy olyan változata, amelynél a boltozat szakaszonként és oldalanként egy-egy rombuszmező sorral szélesebb. (A boltszakaszok különlegesen nyújtott arányára vonatkozó adatokat fentebb részleteztem.) Ilyen típusú boltozatra közvetlen analógia nincs, de minden egyes részlete kimutatható más hálóboltozatokban. A záradék alatt a középső, rombuszokból álló, csillaghoz kapcsolódó mezőknél egy olyan bordacsomópont található, amelynél a boltváll felől érkező boltváll szöge 60 fokos, a záradékba emelkedő boltváll szöge pedig 120 fok, közülük az egyik emelkedési szöge kisebb. A bordák közül egy emelkedő és egy továbbfutó egy egyenesbe esik. Ez a kőtöredékek között legnagyobb számban fennmaradt bordacsomópont, amely közvetlenül a záradék alatt helyezkedett el. Ilyen típusú bordacsomópont minden említett boltozattípusban,- tehát a Lázói-kápolna mustrája szerint épültben és a rozsnyói típus szerint épületben is -, megtalálható, boltszakaszonként négy ilyen elem szükséges, és ezek közül kettő tükörszimmetrikus párja a másik kettőnek. A következő bordacsomópont a záradékhoz képest még egy szinttel lejjebb elhelyezkedő X alakú kereszteződés, amely típus egyik említett példában sem található. Ez bizonyítja azt, - amit a bordacsomópontok emelkedési szögéből is tudunk- hogy a boltozat mustráját egy-egy sor rombuszmezővel bővítették oldalanként a rozsnyói típushoz képest. Ennek következtében alakul ki az alaprajzi vetületben X alakú csomóponti kereszteződés. Ilyen típusú bordacsomópontok, más a sorolt rombuszháló elvén szerkesztett boltozatban is előfordulnak, ezeknél az alapvető mustra ugyanilyen jellegű bővítése figyelhető meg. Ilyen a trieri Antoniuskirche boltozata és a leibertingeni Wildenstein vár kápolnaboltozata - ez utóbbi záradéki részének szerkezeti felépítése teljes egészében megegyezik a Székesfehérváron rekonstruálhatóéval.28 A harmadik, szarkaláb alakú boltozati bordacsomópont szintén számos sorolt rombuszháló elvén szerkesztett boltozatban előfordul, és teljes egészében illeszkedik a másik két csomópont által meghatározott bordahálóba. Az eddig rekonstruálható szerkezetnél a boltfiókok kialakításánál nincs közvetlen adatunk, ellenben a boltvállak kőtöredékkel is bizonyítható fecskefarkas átmetsződése alapján, a Rozsnyón és Rottweilben is látható boltváll megoldással épülhetett a szerkezet. A záradékhoz közeli csomópont felmérése szerint az egyik továbbfutó boltindításnak a másikénál laposabb szögű indítása miatt a boltozat erősen szakaszolt térbeli felépítést mutatott, mint Rottweilben. Ugyanez a megoldás a pécsi székesegyház szentélyboltozatánál és a pécsi domonkos kolostor boltozatánál is megvolt, hasonlóan az augsburgi boltozatokhoz.29 A homogén felépítésű egységes rombuszmező- rács és a rövid boltszakaszok részben a württembergi példákkal mutatnak rokon vonásokat, a konstrukció szaka- szoltsága és a fecskefarkas boltváll kialakítás viszont az augsburgi megoldásokra jellemző. A Székesfehérvár nyomán épült magyarországi boltozatok közül a Szeged-alsóvárosi, a somogyvári, a bakabányai és a pécsi székesegyház hosszházában épült boltozatok közvetlen rokonságot mutatnak az Aberlin Jörg által épített, 1490 körül befejezett Swäbisch Gmünd-i szentélyboltozattal. A nyírbátori református templom, a Selmecbányái Szent Katalin templom, a kolozsvári Farkas utcai templom hajójában feltételezhető boltozattípus, - amelynek fennálló másolatai a nagysinki, szászújfalui, nagybaromlakai, miklóstelki templomokban találhatóak - pedig a homogén rombuszmezőkből felépülő egységes rácsozatú szakaszolatlan boltozatok példái.30 Ezeknek szintén württembergi analógiái vannak, mint például a heilbronni Kilianskirche szentélyboltozata.31 Az augsburgi hatásokra pedig rendkívül erős analógiát mutat a pécsi székesegyház szentélyboltozata és a pécsi egykori domonkos kolostor hajóboltozata.32 (gy a Székesfehérvárhoz közvetlenül kapcsolódó építkezéseken kimutatható mindhárom olyan építészeti iskola, amelyet a székesfehérvári műhelynél feltételezhetünk. Szoros kapcsolat látható az analógiaként felhozott boltozatok építtetői és Mátyás környezete között is. Simontornyát 26 Sarkadi Nagy 2010. 935-967. 27 Hänslin Jörgre életrajzi adatok: http://www.kirchkunst.de/glossary_entries/view/327 28 http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Chapel_of_Burg_Wildenstein_(Leibertingen)?uselang=de; http://farm5.staticflickr. com/ 4112Z4962985275_1fdde3d664_z.jpg 29 Szőke 2012. b. 30 Papp 2005. CLXXI 418. kép. 31 http://farm4.staticflickr.com/3065/2791378889_34c5eaacfb_z.jpg?zz=1 32 Kárpáti - Szekér 1994. 235-248.
