Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szőke Balázs: A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai
106 SZŐKE BALÁZS 4. kép: A fecskefarkas áthatású boltváll térszkennelt modelljének ortogonális nézetei tás profilja megegyezik a vizsgált kőanyagéval. A boltozatból induló csonk jelenlegi formájában fecskefarkas áthatásra utal, de minden része törésfelület, így a vízszintes síkokat leszámítva a kőelem térbeli helyzetét nem sikerült megállapítani. A rejtettebb helyeken, mélyedésben, kevésbé sérülten megmaradt áthatások rendkívül hasonlítanak a siklósi várkápolnában látható boltvállakhoz. A boltozat rekonstrukció alapjai A boltozati csomópontok tetején mérhető szögek alapján rekonstruálható az az elméleti háló, amelyen a boltozat alaprajzi vetületét szerkesztették. A kőfaragómunka megkezdésekor ezeket a vonalakat más szerkesztővonalakkal együtt bekarcolták a kifaragandó kőtömbbe. A munka során ezek sokszor megmaradtak, így közvetlen mérésre is lehetőséget adnak. Több csomóponton Székesfehérváron is lehetőségünk volt ilyen mérést végezni. A kézzel és szekennelt állományokon CAD programban végzett mérések alapján a boltozatot közel szabályos 60 fokos hálón szerkesztették. Az egyik vonal a boltozat gerincére merőleges, a másik két szerkesztővonal ezzel 57-58 fokos szöget zár be. A két ferde állású vonal egymással 64-66 fokos szöget zár be. Az értékek viszonylag következetesek, ugyanúgy tulajdoníthatóak a kőfaragói munkamenetből származó jellegzetességnek, minta boltozat nagyon enyhe torzításának.19 A boltozat térbeli kiemelésére a bordacsomópontokon mérhető emelkedési szögekből következtethetünk. A csomópontok tetején úgynevezett illesztő fület hagytak a kőfaragók, ehhez a boltsüvegek falazatába bekötött tagozathoz viszonyítva állapították meg a vízszintes síkokat az építés során. A székesfehérvári kőanyagban szinte miden csomóponton megmaradt ez a tagozat. Az illesztő füleknél mért szögek az első faragványcso- portban 11-12 fokos szöget mutatnak, a második típusba tartozó X alakú csomópontoknál 23-24 fokot, a harmadik szarkaláb alakú csomópontnál pedig 35-36 fok mérhető. Ez a sorozat egy 0-1-2-3-4-5 részre tagolt szerkesztési ívből származtatható. A szerkesztésmenet szerint az azonos hosszúságú 0-1-2-3-4-5 szakaszok együttes hossza adja a görbületi sugarat, amely az egész boltozat minden elemére érvényes. Az 1,2,3,4 pontokban felvett függőleges és körív metszete adja meg a csomópontok helyzetét. A 0 pontban felvett egyenes a záradék helyét jelöli ki. Az 1 pontban felvett függőleges vonal és körív metszéspontja összekötve a kör középpontjával a függőlegeshez viszonyítva megadja a bordacsomópont emelkedési szögét. Ugyanúgy, mint a csomópontok tetején mérhető szög a vízszinteshez viszonyítva. A csomópontok térbeli helyzete a záradékhoz képest, ugyanígy minden csomópontban számolható. A 0-5 tagolás és feltételezett boltszakasz mérete alapján a következő háló szerkeszthető. A boltszakasz szélessége a régészeti adatok alapján 13,90/14,20 méter nagyságú, az utólagos belső támpillérek belső síkjához viszonyítva. A fennmaradt pillérek tengelytávolsága átlagosan 5,65 méter. Erre a meghatározott sűrűségű háló 172-173 centiméteres szakaszokkal szerkeszthető. Ez az adat megfelel a késő gótikus hálóboltozatok átlagos csomópontok közötti alaprajzi vetületben mérhető bordahosszának. Ez általában 150 és 210 centiméter közötti érték. Hasonló méretű a szinte azonos szélességű Szeged-alsóvárosi ferences templom bordarácsa, amely 178 centiméteres szakaszokra tagolódik, és az egykori pécsi székesegyház kórusát fedő boltozatnak is ilyen méretű volt a szerkesztőhálója. Megjegyzendő, hogy a szerkesztőháló a meghatározott boltszakasz arány szerint 4-5 fokos torzítással illeszkedik a legtökéletesebben.20 A szerkesztőháló adatai és a bordacsomópontokon megfigyelhető irányok alapján felvázolható a boltozat bordarácsának egykori rendszere. Középen rombuszmezőkből álló csillagalakzat helyezkedett el. Ehhez oldalt két sorban boltozat gerincére merőleges állású oldalú rombuszmezők helyezkedtek el, ezekhez kapcsolódtak a boltvállakba futó bordák. A boltfiókokhoz csatlakozó rész kialakítása, a rozsnyói székesegyház hajójában ma is fennálló boltozatéval lehetett megegyező. A meglévő csomópontok, pontosabban az erről a részről hiányzó elem alapján két változata is lehetséges en19 Szőke 2009. 453-455. 20 Ez az adat a csomópontok szögeinek tudatos szűkítésére utal
