Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Zay Orsolya: Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója
Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 33-40 Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója ZAY ORSOLYA Magyar Nemzeti Múzeum, Közművelődési Osztály H-1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16., capitulare@gmail.com Zay, 0.: A reconstruction of a pit-dwelling from the era of the Arpad Dynasty Abstract: In 2010 a group of historical reenactors decided to build a house-reconstruction in Hungary from the 11 th—13th centuries. We took part some historical festivals in Europe where the organizers showed high quality experimental archeology to the tourists. We chose a Historical Park in Hungary and got a place where we started the building operations. Informations from archeological and ethnographical articles and monographies were collected after that we search people who have experiences in this theme. After collecting the informations about the houses we planned our building. The group made written notes and photos during the experiment. We only worked in weekends, so that we finished the main procession in 2012. We didn't want to exactly follow or contradict to anybody, only made our idea but persisted in archeological remains. Keywords: 11 th—13th centuries, building, reconstruction, wooden raw materials, experimental archeology, pit-house A házépítés előzményei A ház felépítésének ötlete 2010 augusztusában született, amikor az építők mind részt vettek egy úton, melynek célja a lengyelországi Wolin és annak régészeti parkja volt. Az ott tapasztalt szakmai pontosság, a felépített épületek, valamint a bennük tartózkodó kézművesek, szakemberek munkája - amelyen keresztül bemutatták a közönségnek a korszak szokásait, életmódját - elgondolkodtatott minket. Úgy gondoltuk, hogy egy hazai, saját anyagi kultúránkat bemutató létesítményben, mely könnyen elérhető a magunk és a nagyközönség számára is, készíthetnénk legalább egy házat. Az alapgondolat az volt, hogy egy olyan házat akarunk építeni, amely a régészeti forrásoknak, a kevés rendelkezésre álló történeti adatnak és a néprajzi párhuzamoknak is megfelel, de mindenképpen lakható, mivel az építőcsapat tagjai hosszabb-rövidebb idő eltöltését tervezték a házban, mind a négy évszakban, annak elkészülése után. így lett igazán kísérleti jellegű a házépítés, mivel a régészeti nyomok után elképzelt ötleteket, rekonstrukciókat próbáltuk meg eredeti méretben kivitelezni. Eddig nem sok ilyen ház épült, így megpróbáltuk az azokat feldolgozó cikkeket és a korszakkal foglalkozó szakembereket felkeresni, hogy minél több ötletet gyűjthessünka megvalósításhoz. A helyszín ma az Emese Várispánság nevet viseli, korábban katonai terület volt (11/12 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN6367, Szigethalom), melyet 2005-től az Őskultúra Alapítvány vett bérbe a szigethalmi önkormányzattól. Pályázva az Európai Regionális Fejlesztési Alap turisztikai kiírásaira sikerült az évek folyamán egy 10-11. századi ispánsági központot és az azt körülvevő különböző funkciójú épületeket, épületegyütteseket kialakítani. Saját rendezvényeiken kívül régészeti témájú eseményeknek is helyet ad a park, így 2010 októberében, a Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak Konferenciáján, a kísérleti régészeti tárgyú előadások a parkban kaptak helyet. Mivel a park vezetőségének célja a korszak korhű bemutatása, szakemberek bevonásával, kísérleti régészeti módszerekkel, úgy döntöttünk 2010 őszén, hogy egy kisebb területet kérünk az Alapítványtól, egy 10-13. századi lakóépület elkészítésére. Mivel a konferencián nagyon sok, a témában érintett kutató és érdeklődő vett részt, megmutattuk a helyszínt és addig felmerült ötleteinket, ami kifejezetten kedvező fogadtatásra talált a résztvevők körében. A kivitelező csapat tagjai sokféle területet, szakmát képviselnek. Van köztünk ötvös-fegyverkovács, gépészmérnök, közgazdász, szobafestő, állami apparátusban dolgozó és régészhallgató is. Mivel mind más felkészültséggel kezdtünk neki a munkának, először is egy kutatómunka előzte meg a tervezést. E dolgozat írójára hárult a feladat, hogy a többi résztvevő számára egy érthető, átlátható képet mutasson az egybegyűj- tött és feldolgozott kurrens szakirodalom alapján. Miután mindannyian elolvastuk a lehető legtöbb kapcsolódó régészeti, történeti és néprajzi tárgyú közlést a választásunk egy veremházra esett. Próbáltunk minél több szakemberrel értekezni a választás és a kivitelezés kapcsán. Fontos szempont volt, hogy az Árpád-kori falvak kutatói közül többet megkeressünk felmerülő kérdéseinkkel, s velük egyeztetve kezdjünk hozzá az építkezéshez.
