Varga Éva: Sors és sanzon. Rácz Vali emlékeiből (Kaposvár, 2012)

1944-45-ben

„1944-4S rémes tele az az időszak, amit aztán később csak elfelejteni akartam. Lehetet­len volt nem észre venni, hogy mi folyik az országban." A történelemből immár közismert, hogy lettek a zsidók a bűnbakok az ország ba­jaiért. Akkoriban mégis élt az a naiv remény, hogy a fajvédő törvények ellenére sem következhet be a legrosszabb. Hogy a zsidók Magyarországon mégiscsak menedékre lelnek. Az érintettek bízni akartak abban, hogy a politikai nyomás ellenére a hagyo­mányosan toleráns arisztokrata/dzsentri magyar vezetés végül meg fogja oltalmazni őket. Bíztak országukban és a szerencséjükben. Senki nem tudta elképzelni a felfog- hatatlant, hogy a deportáltak a halálba menetelnek... Ez a szörnyű időszak az ország német megszállásával vette kezdetét, csakhamar a vidéki zsidóság gettókba zárásával, majd elhurcolásával foly­tatódott, s a pánik egyre inkább teret nyert a fővárosban élő zsidóság között. Ami Rácz Vali személyes sorsát illeti, az 1944-45-ben történteket leánya, Monica Porter 1990-ben London­ban megjelent, Deadly Carousel című könyvének segítségével idézzük fel. Származását illetően Rácz Valinak nem volt félnivalója. A náci nomenk­latúra szerint kifogástalan árjának mi­nősült. Munkaadói, tanárai, az általa megszólaltatott költők, zeneszerzők, barátok sora, még a ruhatervezője is az üldözött zsidósághoz tartozott. Sorsa így elkerülhetetlenül összefonódott az övékkel. A fajvédő törvények megjelenését követően a ruhatervező Gergely Sán­dor nem volt olyan naivan optimista, mint általában a többiek, akik úgy gondolták, hogy rosszabb már nem jöhet, és ha meghúzzák magukat, átvészelhetik a zűrzavaros náci időszakot. 1942 végén megkapta munkaszolgálatos behívóját. Bezárta a szalonját. Valinak búcsúajándé­kul még elkészített egy fekete bársony ruhát. Nem sokkal később öngyilkos lett, megmérgezte magát. 1944 tavaszán Vali munkaadói, a Rónai fivérek is rejtőzködni kényszerültek. Május elején pedig kolozsvári munkaadója fordult Rácz Valihoz azzal, hogy uno­katestvérének és feleségének keres rejtekhelyei. Be tudná-e fogadni őket? Vali tisz­tában volt a vállalkozás veszélyességével, de nem mondhatott nemet. „Ha tudok segítem, akkor fogok is." Egy kis időt kért, hogy átgondolja a dolgot. /y//- /.>-/jé’ft Monica Porter: Deadly Carousel. A singer's story of the second worlfwar. London, 1990

Next

/
Oldalképek
Tartalom