Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szöveges nyelvjárási szemelvények
(Mondd el a járom részeit!) Járom, áfa, béfa, tézsla, járomszög. Németh Ferenc 57 év. 1969. Almamellék, Németlukafa-puszta (Mondja el a családja történetét!) Édösapám tapsonyi születézs. Cselédembör vöt örök életibe. Édösanyám am mög somotyszobi születézs vöt. Cselédasszom vöt örök életibe. Ém mök hát kadarkuti születézs vagyok. Igaz, hoty Körment pusztán születtem de irázsbelileg Kadarkút löd beirval. De hát mindaféle cselédök, hogy étek?Min csak hatan vótunk tesférök. És hát azér annyi löhetőségüng vöt, hoty apám a könyeret mök tutta keresni. (Hogyan kerültek erre a vidékre?) Mindaféle vándorló. Tudod? A cselédembör éggyikpusztám a másikra hányódott. Onnaj Simongáton, mög mit tudom én, hun nem szógát apám? Akkor Kadarkutná Körment-pusz- tán. Máj ékerűtünk lé Dénözsbe. Dénözsbü Diózsba, Diózsbu Patára. Onnaj kerűtünk mi huszonkilendzbe ide Lukafara é. Huszonkilenc uta én id vagyok. De én akkor má kesztem dógozni. Huszonnyódzba. Mind gyerök. Fékomvencijót kaptam. Gyerög vótam. Akkor má mindön röggé köllött Szigedvárra a tejed vinni. Abba télbe erős tél vót. Huszonnyócas tél vót. Vót ujjan, hogy áfák ágai pattoktak a hidegbe. Madarak léfattak afakru. Sokszor aszitték mökfagyok én is, mire odaérök Szigedvárra. Röggé hat órára neköm Szigedváron köllötött lönnöm. Hazagyüttem, hát jó. Vaty kifoktam, vagy ék kis takarmánt esetleg behosztam a csirák elé. Mer édösapám ugye csirásembör vót abba az üdőbe. Onnaj asztán idekerűtünk Lukafara. Gulásnak. A bátyáim éggyik ere, másik ára. Mindaféle cselédök észélettek, mögnősűtek. A lányok férhő möntek. Éggyedü vótunk apámmá. Ém mök hács csak azutátu fogva gürcüllök az erdészetné. Mas má erdészeti gazdaság. Azelőtt a bárójé vót negyvenötig. Örökéletömbe én vótam kocsis, bérös, mindönféle ölég asz hozzá, na! Vótam én gulás is. Vótam először bérös. Négy ökörré. Néggyé. Huszonkilenctü, harmincnégyig. (Meg tudná mondani az ökrei nevét?) Mög ám! Ahány tinót én betanítottam! Jajaj! Mongyam az ökrejim nevit? Bimbó, Virág, Csárdás, mög akkor Mérges, Ja! Vót neköm röngeteg! Bíbor, Fátyó, Pipös, Pompás. Ev vót a hátsó ökröm. Hát szóvá, Így vót ez valamikor, na! Akkor asztán úgy lőttem kocsis. Akkor kocsizs vótam egész harminckilencig. Negyvenbe lőttem gulás, mer harmincnyócba édösapám éhát. Vótam két évig. Utána mögincsak kocsis. Aztán ékerűtem Sasrédbe, mikor hát az Imre bácsi mög a János bácsi égyüttek. És akkor ott vótam tizénhét évig. Miutátu én az eszömet tudom, mi má ketten ész szobába nem laktunk. Séhun. De vót biza’, úgy nagyon. Utyhogy még hárman is laktak ész szobába. Ajjaj! Ott is ahun laktungDénösbe. Ketten laktak ész szobába. Asztám még vidékivé is összerakták. Mijjen éled vót az? 280
