Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

sz

szalmahúzó szómahuzó (-jja, -jjuk) fn. ’a cséplőgépből kihulló szalmát szalmakazalhoz továbbító személy’. Eb bandába vót négy szómahuzó. Lán, vagy asz- szon. Vátották egymást.

szalmás szómás (-sa) fn. ’munkás, aki cséplőgépből kihullott szalmát továbbítja’. A szómások is nyéték a port, mög a polvások is egyaránt.

szalmásól szómásól fn. ’szalmával fedett disznóól’. Hács csinyát a kismalac éty szómásólat. Belemönt, befekütt, gyün ám a farkas... Nm.

szalonna szalánna ('-jja) fn. rég. ’sertésszalonna’. Vastak szalánnája vót. Vő. OrmSz. 492; ZsNyj. 166

számot vet rá számod vet rá Szőj. ’számít rá’. Nem vetők rá számot, hoty talán kikel. - Számod vetőt má rá, hogy a másik pusztába kap helet.

számadó számodó (-jja) fn. ’uradalmi vezetőpásztor’. L. csikós-, juhász-, kanász-, gulyás. Vő. OrmSz. 495; SzegSz. II. 447 számadó gulyás számodó gulás (-ssa) fn. hiv. L. gulyásszámadó ua.

számadó juhász számodó juhász {-száj fn. hiv. L. juhászszámadó ua.

számadó kanász számodó kanász (-sza) fn. hiv. L. kanászszámadó ua.

szamaras ~ (-sa) fn. ’szamarakkal dolgozó uradalmi cseléd’. Rendszerint 10-14 éves fiú, aki fél komvenciót [a felnőtt cselédbér felét] kapott. Szentamáson a Jusics Marci vót a szamaras. Még ujjan gyerkőce vót. Csufúták... Rajt is marat, hosz szamaras Marci. Vő. OrmSz. 495 szamárkehe ~ (’-jje) fn. ’szamárköhögés’. Akinek szamárkehéjje vót, annak szamárszőrt akasztottak a nyakába. Valósággá [valóban].

számos jószág ~ (-gya) fn. ’(ló, szarvasmarha, sertés, juh) értékesebb állatfajta közös neve’. Az urodalomba csak a számos jószággá töröttek. Abbu nem löhetetött égyátajján tartani többet, mint ki vót szabva a cselédnek.

számostermény ~ (-nye, -nyük) fn. ’az uradalomban nagyobb mennyiségben termesztett haszonnövény (gabona, kukorica, burgonya, cukorrépa, repce, borsó stb.)’. A summások addig marattak a pusztába, még a számostermény be nem kerűt a határbu.

számtartó ~ (-jja) fn. ’uradalmi bér- számfejtő, könyvelési feladatokat ellátó irodai dolgozó’. Szoc. [Úrnak számított. A cselédmunka közvetlen irányításában nem vett részt. Rangban közvetlen az intéző után következett. Csak nagyobb gazdaságokban volt.]

számvevő számvövő (-jje) fn. ’a központi uradalomban dolgozó, több uradalom közös könyvelője, számviteli tervezője, pénzügyeinek bonyolítója’, hiv. L. számtartó

szanában szanába hsz. ’szanaszét, szétszórva, rendetlenül’, szanába hágy Szőj. - A cselédasszon nem háttá szanába az ágyát, mind a városijak. Mökszótág vóna. L. székasszában

szandál szandár (-gya) fn. ’levegős, csattos nyári cipő’. Abba a szép fehér szandárgyába mönt iskolába. Vő. OrmSz. 496; SzegSz. II. 480; ZsNyj. 166

szántóbojtár szántóbujtár (-gya) fn. ’az ökörfogattal való szántásnál segédkező fiatal fiú’. Szoc. [9-14 éves fiú, bére fél napszámbér [50 fillér]. Szántáskor a béres négy ökrét megosztják, 2 elsővel a béres, 2 hátsó ökörrel a szántóbujtár szántott. Ugyanannyi barázdát végzett el, mint a felnőtt béres.] A béröst má úgyis fogatták mök, ha vót szántóbujtárgya. - Tucc-é szántóbujtárt álittani? - A szántóbujtár

225