Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

F lét kapták, vagyis fékomvencijóért dol­goztak. Afékomvenciós évi bére: 4q búza, 4q rozs, 10 kg só.] Az éső háború alatt az asszonyok észegőttek fékomvencijóér. Rá vótak utáva. De háború utam má nem szüvéték ükét ity se. Ha vótak hadiözvegyeik: sittak-réttak. félkonvenciós fékomvenciós fn. ’fél cselédbérért elszegődő uradalmi cse­léd’. Akkor az a cseléd örűt, ha ja gyerököt bevötték fékomvencijósnak. Vő. SzegSz. I. 432. félkommenciós fellendül főlöndül, főlöndüll {fölön- dűsz, főlöndűjjön) i. 1. ’anyagilag gyarap­szik’. Mikor má a gyerökök fölnyüjögettek, főlöndűtek kicsit. 2. ’megbátorodik, erő­re kap’. Főlöndűt, mind a szögény embör kigyójja. Szh. - Főlöndűtek ám a gyerökök! [Ti. a vendéggyerekek megbátorodva túl­ságosan is hangosak.] felloval főloval, főlovall {főlovász, -ó, főlovajjon) i. ’felbiztat, felbuzdít’. De hát az annya otthun jó főlováta, a feleségivé mög álandó vót a gyülőség. L. lovai, kontat. Vő. SzegSz. 1.434 felmondás főmondás fn. ’a cselédek munkából való elbocsátásának, szolgá­lati viszonyuk megszüntetésének napja (február 23-a)’. Szoc. [Minden év febru­ár 23-án, este 6 órakor adta ki az intéző cselédkönyvét és bérlevelét annak a cse­lédnek, akinek munkaviszonyát felmond­ták.] Főmondásra mindön cselédembörnek mök köllötöt jelönni az irodába. Az embör nem nyűgöd vót. Az asszonyok a házvégébe várták, kinek az ura gyün szomorujjan... L. időfelmondás, elbocsátás felmondó levél főmondó levél fn. ’a cseléd munkaviszonyának megszünte­téséről szóló írás, ha elbocsátása saját kérésére történt’, hiv. L. levél, elbocsátó levél felnek főnek hsz. 1. ’felfelé’. Jó költőt mönnöm főnek, a rosseb ögye mög! 2. ’északra’. Nr. Strigánék husfét röggé pi­ros ómával mosakottak mög a főnek foló drogba. Ujjan türűközőbe türűkösztek, ami még vizet nem ért. felnyurgul főnyurgul, főnyurgull {főnyurgúsz, -ó, főnyurgújjon) i. ’sovány, magas alkatúra növekszik’. Ab bizan! Jó főnyurgút a lányod. - Miutátu tápot [táp­szert] ősznek, iccére főnyurgútak [ti. csir­kék]. - Sűrűre izs vetöttük, mög ez a sok esső... A gabona mim főnyurgúd, de erő nem vád benne. A szél mind mögdöntötte. L. nyurgul féloldalas féódákos mn. 1. ferde, az egyenes tartástól oldalra elhajló’. Féódá­kos a vála. 2. ’aszimmetrikus, egyik olda­lán nagyobb súlyú’. Hé!Féódákos a kocsi.' [Ti. a magasra rakott szénásszekér oldal­ra billent.] Hát esztfölöszi a fényé. Fődül. L. félszakos. Vő. OrmSz. 154 féloldalasán féódakossan rágós mn. 1. ’ferdén, aszimmetrikusan, egyoldalra hajolva’. Gondúni való, hogy fétem. Egész féódákossam mönt a hajó. 2. hsz. ’félre­húzódva, tartózkodón, menekülésre ké­szen’. Fét tülem. Uf féódákossam mönt é mellettem. L. félszakosan felöntő fölöntő fn. ’gabonamérés cél­jából fából készült, kb. 25 liter űrtartal­mú, egy fogantyúval ellátott sajtár’. Nr. [Kétféleképpen mértek vele: lecsapva és fölöntve v. tetőzve. A lecsapott fölöntő ese­tében búzával megtöltik az edényt, és a felesleges búzát egy léccel az edény szé­lénél lesodorják. Fölöntve v. tetőzve mért fölöntő esetében az edényt addig púpoz­zák, amig arról le nem csorog a felesleges gabona. Egy fölöntő búza súlya kb. 25 kg]. Usz szegődök [ti. pásztornak], hogy nem lecsapott fölöntővé, hanem tetőzve 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom