Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
cs cserösnyét is árútak, azér monták neki, hogy cserösnyézs vásár. cserfalé ~ (-f) fn. a cserfa megsértett törzséből kicsorgó nedv’. Nr. [A pásztorok a cser-, nyír- v. szilfa törzsébe baltával, fúróval lyukat vájtak és fadugóval bedugaszolták. Az itt összegyűlt édeskés levet időnként megcsapolták, frissen v. kissé erjesztve itták. A cserfalevet állati gyógyszerként és bőrfesték helyett is használták.] A cserfalé magába is fog [mint festőanyag, színez]. - A vért hugyozó tehénnek, vagy lónak ugye, ja szájjába cserfáiét vót szokás önteni valamikor. Tuggya Isten? Hasznátt. L. nyír-, szilfaié cserfes ~ mn. 1. ’beszédes, csacsogó (kislány)’. Az Ilon lánkorába is jó cserfezs vót má. 2. ’nagy hangon beszélő, szájas- kodó (nő)’. Jó cserfes az az asszon. Tudom én ászt, nem lőhet azon kifogni. L. cserefinta. Vö. ZsNyj. 87; OrmSz. 79 cserkészkocsi ~ (-jja) fn. ’tulajdonképpen parádéskocsi, melyet erdei vadászatra használnak’.János! Cserkészkocsiba fog gyón! A méltóságos úr vadászni mögy a Paphéra [dn.]. L. parádéskocsi cser-per csör-pör fn. ’fel-felújuló zajos veszekedés’. Örökös a csör-pör nálik. Vö. OrmSz. 91 esete ~ fn. ’bodzalekvár, a gyalogbodza terméséből főzött fekete szörp’. Nr. A fődiborzát mökszödik, kábosztás hordóba bele. Összeát több asszony is. A fejükön horták össze má úgy jó szeptembörbe. Egész éjjé dógosztak vele. Csollánzsákon körösztüfacsarni. Két asszon állandójjan dógzod vele. A cefreng'gye [törköly] maracs csak. Vasfazégba főszték feszt. Egész nap cukor nékün [nélkül]. Habúták is [leszedték a habot], A esete nagyon jó melbajosoknak [tüdőbajosoknak]. Vö. OrmSz. 80 csettegő csöttögő i-jje) fn. ’személy szállításra használt könnyű, fiakkerszerű kocsi négy kerékkel, hátul kisebb teherszállításra alkalmas ládával’, gny. [Nevét a menet közben hallatott hangjáról kapta.] L. csézaua. cséza ~ (’-jja) fn. ’személy szállításra használt könnyű, fiakkerszerű, kétüléses kocsi, négy kerékkel, némelyiken, hátul kosárszerű pótülés van és csomagnak való láda’. [Rendszerint a gazdatiszt használta, s passzióból az úri gyerekek. Ha az úri gyerekek hajtották a lovat, a kocsis a pótülésen foglalt helyet, vigyázott, hogy baj esetén segíthessen.] csibelábú gomba csibelábu gomba fn. ’szekfűgomba (Marasmius oreades)’. A csibelábu gomba jobbára a legellőbe szeret lönni az ökörhugyozásba. [Ti. a sötétebb zöld színű fűfoltokban, az előző évben elhullatott tehéntrágya helyén.] Vö. OrmSz. 80 csibeszatyor ~ fn. ’vesszőből, iszalagból font csirkeketrec’. L. szatyor csibrál ~ csibráll (csibrász, -ó, csibráj- jon) i. ’csőrével gyümölcsöt, növényt megcsipked, letép (madár, baromfi)’. L. lecsibrál, megcsibrál, lecsiribel csicserkedik csicsörködik(csicsörköcc, -ő, -öl, csicsörköggyön) i. ’mérgében fogát összeszorítva acsarog, közben erőltetett, rikácsoló hangot hallat (gyermek)’. Ez a kis csipet [kicsi] lám, mérgébe hot tucs csicsörkönni? csigafa ~ (’-jja) fn. ’a szekér hátuljára szerelt henger, amelyben három lapos rés van, ebbe fából fogakat illesztenek, gabonahordáskor, szénabetakarításkor ezek segítségével tekerik fel a rudazókötelet és szorítják le a szekér rakományát’. Csigafa csak bérösz’szekérön van kérőm, avvä tekerik a rudazó kötelet. 67
