Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szöveges nyelvjárási szemelvények
(Hány fogat dolgozott a szentmártoni pusztában?) Nyócpár ló vót. Tiszfogat ökör. Négyes ökrök. Kétökrös fogat nem vót. Uty, hogy álandós löd vóna. Az én üdőmbe má bihalos se vót. Nem vót bihal. Még az öreg báró ét, akkor tartottag bihalokat. Az ökröket Érdélbe vötték. Fölmönt mindég az intéző, mög éggy embör. Vagonogba ideszálitották. Vót uty, hoty száz nevendéköt is. Asztán itt nevéték rédeggulába. Az öreg ökröt mökfőhizláták gűbölnek. Id. Zsebi József 66 év. 1965. Korcsány-puszta (Legyen szíves elmondani, hogyan következtek az emberek a pusztán egymásután rangban és munkában?) Hát ugye, akijé vót a puszta: báró vagy gróf, uraság. Akit főfogadot, legéső vót az intéző. Vót és segéttiszt. Utána a gazda, bérözsgazda, akkor a kocsizsgazda. Nagyop pusztágba. It Szemmártomba csak égy vót. Bérözsgazda vót. Akkor vót égy mezőcsősz. Asztán gyütt az ésőkocsis, ésőbérös. így asztán hát sorba gyüttek afogatosok. Kocsis mög bérös, csirások. Kocsis mög bérös étyforma vót. Afüzetés is étyforma vót. Etyforma vót asz, csak a kocsisok azok töpfelé möntek. Kicsit töbnek is tartották magukat. Má rangossabnak kicsit. Akkor gyütt a bognár, a gépész... (Valaki közbeszól, kijavítja.) Ja! Igaz. A mestörembörök a gazdává vótak éggy izéba. Akkor gyüttek afogatosok: ésőkocsis, ésőbérös. Asztán gyüttek a kocsisok, utána bérösök. Kukoricafődbe, vagy rédbe is. így akkor a gulás, urasági kanász, cselétkanász, cselétcsordás... (Sógor bácsi melyik pusztákon szolgált?) En csak éggy évig vótam Szentamáson. Akkor visszagyüttem Korcsámba. Onnaj mög Lukafára. Mögen vissza Korcsámba. De ezönközbe szógátam én Szemmártomba is. Apám, mög a bátyám ot szógát Kaposfüredön. (Mennyiért szegődött el a pusztán egy béres?) Tizénhat mázsa könyérgabona. Nyóc mázsa búza, nyóc mázsa rozs, éty hót kukoricafőd, kilencszáz nétyszögöl rét, háromszáz nétyszögöl kert, tizénkét métör tűzifa, huszonnéty kiló só. Es a pásztorokat nem köllött, se csordást, sé kanászt fűzetni. Mög afertápéndz. Egész évre. (Mikor mérték ki a gabona járandóságot?) Fértákor. Fértának hitták. Tehát éty fértát, ászt füzették. Aki április 24-én, vagy hát legújabban április elsején odagyütt, annak három hónapra kimértek. Kettő rozsot, kettő búzát. Mer a komvenciós gabonábu mindönki előre lötfüzedve. A fértápéndz am mög utójjára lőtt. Mer esetleg az a cseléd éggy évig vót ott, akkor émönt a másik pusztára. Ha csinyád valami kárt, akkor levonták neki a pénct. Esetleg átkapta a lakást ép egésségbe, és kitördéték az ablakokat, vagy lakáson rongátak valamit. Akkor mögcsinyátatta a gazdaság, de asz levonták tülük. (Mikor volt az időfelmondás?) Február elsejin. Em má későbben, a harmincas évekbe. Es április elsejin vót a hurcúkodás. De jaz én üdömbe még Szengyörnapra esött a hurcúkodás. Aki akart mönni, az elmögy. 286
