Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
A zselicségi cselédség sajátos közmondásai és szólásai
Neköd is ott mérnek, ahun neköm. Te is csak cseléd vagy, te sem becsülhetsz le másokat - monták a vezető beosztású cselédnek, ha az rátartian éreztette hatalmát a többi felett. Nem az az asszony kurva, aki kurva, hanem aki nem tud könyeret sütni. Nagy szégyennek számított, ha valamelyik asszony nem tudott kenyeret sütni, mert a pusztákon nem volt bolt, ahol kenyeret lehetett volna vásárolni. - A kenyérsütéshez nem értő asszonyt jobban elítélték, mint a rosszhírű nőt. Nem szokta a cigány a buzavetést. - Nem szokta a cigány a szántást. Ha valaki olyan munkába kezd, amihez nem szokott hozzá, hamar beleun. - Azt tartották, hogy azóta van a szólás-mondás, amióta József főherceg a 19. század végén az Alcsút környéki birtokain letelepítette a cigányokat, házat és földet adott nekik, de tavaszra, amikor szántani és vetni kellett volna, mind megszökött. Nem kő mondani, verd mög Isten! Átok nélkül is elég a baja. - Sajnálkozó együttérzéssel mondják, ha valakit szerencsétlenség ér, betegségben, nyomorúságban él. Nincs ujjan pici bogár, hogy csípni né tunna. Az egyszerű ember is tud ártani urainak. Nincsen ujjan rakott szekér, hogy még rá nem térne. Nincs olyan sok valami, ami ne lehetne több. Otthatta, mint Szent Pál az oláhokat. Faképnél hagyta, bejelentés nélkül távozott. - A Zse- licben úgy magyarázzák a szólást: Zselicszentpál falu régen nem ott volt, ahol most, hanem ahol a cigányok laknak. Mivel a községbeliek nem tudták elviselni a cigány környezetet, a falu odább költözött. Tehát Szentpál község otthagyta az oláhoknak mondott cigányokat. Ott is jár, ahun az ördög a valagát köszörülli. Lehetetlen, szokatlan, ismeretlen helyen jelenik meg, jár valaki. (Rossz.) Ott söpör csak, ahun a papok táncának. Felületesen, csak ott seper, takarít, ahol látják. Az örekcselédre nem ád má senki. Az öregembernek már nincs sok becsülete. Pallóra áll... Felelősségre vonnak valakit. Ugyanis padló csak a kastélyban volt, ahol a cseléd büntetését kiosztották. Parázsérgyütt... Rövid időre érkezett, máris elsiet. Ráüt a Laci a hátára. Lustálkodik. - A nyári melegben mondják, ha valaki ráun a munkára, valamire hivatkozva abbahagyja a munkát. Rongyos kabátot, essőt nem köll kérni, gyün magátu. Rozsda van a hátán. - Rozsdás a háta. „Sáros valamiben.” Valamilyen törvényellenes dologban gyanús. Se töszi, se vöszi. Semmibe sem vesz valamit, valakit. Átnéz a feje felett. Sok szögény cselédnek, kastél a bánatja. Ott döntenek sorsa felől. Szégyön a futás, de hasznos. Szemiháltu Szengyör napig, akárhunnaj fuj is a szél, hideg am még. Szeptember végétől árpilis végéig hideg időre lehet számítani. Szömösnek áll a világ. Az ügyeskedő, szemfüles ember nagyobb előnyökhöz jut, másokat megelőzve, gyorsabban jut valamihez. 275
