Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
sz de azér ha kaptunk valahun, aranyozs vót aj is. szénvonó szemvinyó (-jja) fn. ’a kemencéhez használt, fából v. vasból készült, félholdalakú parázshúzó eszköz’. A kiskapuná szemvinyóvá, pemétté várták a násznépet haza. L. kurigla. Vö. SzegSz. II. 494; ZsNyj. 184 szeparált tej szépérát tej fn. a tejszín gépi elválasztása után visszamaradt, gyenge minőségű tej’. Vö. ZsNyj. 169. szepera szépasszony ~ (-nya, -nyuk) ’mitikus, természetfeletti ártó lény’. Nr. [A néphit szerint szépruházatú női lények, akik szépen énekelnek, táncolnak és ártó szándékkal a mezsgyére, eresz alá láthatatlan tányérokat raknak ki. Aki a déli órákban belelép, súlyos betegségbe esik. Más változatban, újszülött gyermeket nyomorékra cserélnek ki.] Gyut eszömbe, Heténbe laktunk. ...débekimönteménhotyszöggyek ék kis sáfránvirágot a levezsbe. Jó meleg vót, a mögyén ébóbiskútam ára ébrettem, hogy bucsusok énekéinek, de bucsus séhun..., hanem a szépasszonyok. Éggy óra múva már kocsivá vittek a javóshol. Aszongya, te débe léfekütté a mögyére, a szépasszonyok tányérgyába. Hát még annyi eszöd sincs? szeres szőrös (-ők, -se) fn. ’az uradalmi istállókban éjjel ügyeletet tartó kocsis v. béres’. [Hetenként váltották egymást.] A szőrös éjjé vigyázot, hogy a jószág éjjé é né szabadújjon. Összerukták égymást, ha vád goromba állat. Márcadóm monták: hetes, Szemmártomba mök szőrös. - A szörösökneg vót éggy ágya az istállóba, éty prices. A házas embör csak akkor alutt az istállóba, haszörözs vót. -Azésőbérös nem vót szőrös. L. hetes. Vö. OrmSz. 509 szeretője szereteje fn. birt. ’udvarlója, kedvese’. [E forma csak a népdalban használatos.] Béröslegény mögy a kútra itatni. Szereteje vizet visz mosogatni. Nd. - Hogy is lőhet égy legénnek oj árva szive? Hogy a szeretejjét kitagaggya belőle? Nd. szeretetbeli szeretedbéli mn ’kedves, jóbarátságban lévő’. Akkor, mikor má ja szekér elindút (ti.a cselédek hurcolkodá- sakor), akkor ki vót a pusztába szeretedbéli pajtásnéjja, attu ékövetköztek (elbúcsúz- kodtak), még mög is siratták. - Az uramnak vót éty szeretedbéli katona pajtássá, attu tuttam mök, hogy elesött a fronton. szerez szőröz (szorzók, szorzói, szőröző, szőrözöl, -zön) i. 1. ’gabonát a szérűre behord’. Szőröznek má a mezőrü. - Máma beszörözzük a gabonát. 2. ’vagyont gyűjt’. Szerettek nagyon szőrözni. - Szorzott ék kis házat örekségére. 3. ’lop, elcsen’. A háború alatt nem vót petrólejom, akkor kis traktorolajt szörösztünk.L. beszerez, megszerez, beszoroz, takarodás. Vö. OrmSz. 510; SzegSz. II. 498 szertelen szetres mn. ’bolondos, féktelen’. Vót neki éty szetres lánya. - Ráát a f énképre az a két szetres lány. szérű szürü (fje) fn. ’széna-, szalma- és gabonakazlak helye’. Főként a falusi paraszt gazdaságokban hívják így. A gabonahordás előtt felsarabolják. L. szérüskert. Vö. OrmSz. 510 SzegSz. II. 499; ZsNyj. 169 szérűrosta szürürosta (’-jja,jjuk) fn. ’50-80 cm átmérőjű, ritkább szövésű szita, amellyel a kézi csépléskor és nyomtatáskor a gabonát, babot átrostálták, tisztították’. A szögény embörnek annyi gyeröke vót, mind a szürürostán a lik. Nm. szérüskert szürüskert (-öt, -ök, -tyé) fn. ’az uradalmi gabonáskazlak, széna- és szalmakazlak, vmint a cséplés helye’. Rendszerint a major szélén lévő rész. Eljárt a baromfi a szürüskerbe. - A masina 231
