Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
sz szarvaz ~ (-ó, -ol) i. ’a szénáskazal v. szénáskocsi sarkait összegyűrt szénacsomóból kirakja’. Apátok tut szarvazni, mög az öregZsebi is. Mér nem küditökföl a kazára?Vö. OrmSz. 499. szarvai szatyor ~ (szatyrot, szatyrok, szatyra) fn. 1. ’fűzvesszőből v. iszalagból font csirkeketrec’. 2. ’iszalagból v. drótból font orrvédő kosár az ökrök számára’. [Rendeltetése, hogy munka közben ne legelhessenek.] 3. ’kukoricaháncsból font nagyobb kézikosár’. L. cekker. Vö. OrmSz. 499; ZsNyj. 166 szédeleg széndölög (széndölgök, széndölöksz, széndölgő, széndölög győri) i. ’szédül, támolyog’. Csak széndölgök. - Örökkétik csak széndölgött a fejem. Vö. OrmSz. 501 szedelék fa szödőlék fa, szödelék fa (-’jja, jjuk) fn. ’az uradalmi erdő alján összegyűjtött száraz fahulladék, amiből a cselédek egyszer-egyszer annyit gyűjt- hettek be, amennyit a fejükön el tudtak vinni’. Szögén Teri, vékonka kislán vöt, de abba ja márcodóji erdőbe annyi szödőlék fát föl-föl rakott a fejire, hogy inoktak a lábaji. szeder szödör, szödörgye (szödröt, szödrök, szödörgye) fn. 1. ’az eperfa termése’. 2. ’földi szeder (Rubus procerus)’. Az a ronda szödörgye végikkörmöszte a lábomat. Vö. OrmSz. 501. szedernye; SzegSz. II. 461; ZsNyj. 168 szederfa szödörfa (’-jja) fn. ’eperfa (Morus)’. szedett gatya szödött gatya (-’jja, -’jjuk) fn. ’fehér, férfi gatya, amelyet ráncai mentén mosás után levasalnak’. A pásztorembörök továp horták a szödött gatyát, mind a bérösök szédibaba ~ fn. ’szédülés gyermekjáték’. Nr. [játékból a gyermek addig forog körben egy helyen, míg egyensúlyát elveszítve el nem esik. Közben monoton hangon mondogatja: Szédibaba! Szédibaba! Néha versenyeznek is, ki tudja tovább csinálni.] Vö. OrmSz. 502. szédülőbabázik szegeskosár szögeskosár fn. ’a borjú orrára kötött, szegekkel teletűzdelt szíj’. Nr. [Némelyik borjú válosztás [a szopásról való leszoktatás] után is megszopja az idegen teheneket a legelőn. Ezért az orrára sündisznó bőrt v. vastag szíjat kötnek, melybe szegeket erősítenek. Ezek a tövisek megszúrják a tehén hasát, s az nem engedi a borjút magához.] L. orrzó szegődés ~ (-ök, -se) fn. ’a cseléd új munkahelyre, uradalomba való szerződésének napja’. Szoc. [Ferburár 24-25- ike, az üdőfőmondást követő két nap. Az elbocsátott, v. a saját szándékából távozó cseléd ezen a két napon mehetett új munkahelyet keresni.] Szegődéskor ögyebet nem löhetöt látni, mind helkeresőket az utakon. Nem átak ám mög beszégetni, csak futottak. szegénységi bizonyítvány szögénségi bizonyítván (-nya, -nyuk) fn. ’a körjegyzőség által kiállított igazolás az ingatlan vagyonnal nem rendelkezők, köztük az uradalmi cselédek részére, ingyenes kórházi ellátás érdekében’. Szoc. [Törvény szerint a munkáltató csak akkor volt köteles a beteg cseléd kórházi ellátásáról gondoskodni, ha a baleset vagy betegség munkavégzés következtében állt fenn. Kórházi kezelést így is 25 napig, gyógyszeres kezelés költségeit 45 napig tartozott az uradalom fizetni. Azon túl nem. A családtagok és a jelzett időn túl a cseléd gyógyítási költségeinek elengedését szegénységi bizonyítvánnyal kérvényezni kellett.] Ugye ja pusztaji cselédlakások átajjába vizesseg vótak, vöt sok tüdőbajjos 227
