Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
s sudaraskud vót. L. sudárkút, káváskút, gulakút, csigáskút sudárkút sudárkut (-tya) fn. ’gémes- kút’. rég. ritk. Röggé nem is nagyon siettünk itatni. Vártunk, hogy más mönnyön a sudárkutra. Az letapogatta a kézivé a jeget, akkor májob vót. L. csigáskút, sudaraskút, káváskút sudarazás ~ fn. ’gyermekjáték’. Nr. [A gyermekek sorban összefogódzkodva egyirányban futni kezdenek. Futás közben az első hirtelen irányt változtat és megáll. Az utolsó játékos a lendület következtében rendszerint felbukik.] Vö. OrmSz. 483. sudarazni sujtás ~ (-sa) fn. ’csík a ruhában’. Szép hamuszünü szöved vót, vékony sujtásokká. - Ém másmijjent akartam: kis sujtásog vótak rajta. sujtásos ~ mn. ’csíkos (ruha)’. Fővö- szöd máma a sujtásos üngödet? sukk ~ fn. ’rég. mértékegység, a két kinyújtott kisujj és a hüvelykujj közti távolság’. [Ritkán még ma is mérnek vele rönköt, a teknő hosszát stb.] Vö. OrmSz. 484; SzegSz. II. 426 súly sujj fn. ’sugárgomba vagy más fertőzés következtében, az állatok nyakán nőtt nagy daganat’. Akkor vót a sujj a tehenünk nyakán, daganat vagy mi é? Akkor a Hegedűs csordás hoszta here. Amúgy koma- ságba izs vótunk... Vö. ZsNyj. 164. sül súlyos sulhós mn. ’nehéz’, rég. Ahun sulhós beteg van, ot szokott a bagó hujá- kúni [bagoly huhogni]. - Nem nagy diny- nye, de sulhós. Vö. OrmSz. 484 sumák ~ mn. ’alattomos, rosszindulatú’. Sumák éggy embör az nagyon. Vö. OrmSz. 484 sumákol sumagul, sumagull (suma- gúsz, -ó, sumagújjon) i. ’meglapulva hallgat’. Mastat sumagúz gyerök, mi? Fész, hoty kilazsnakull [megver] apád? Vö. OrmSz. 484 sumizál ~ sumizáll (sumizász, -ó, sumizájjon) i. 1. ’kártyajáték közben csal, vkit becsap’. Ez nyer a kártyába, mer jó tud sumizáni. 2. ’hamiskodik’. Valamit sumizátak az irodán. summás ~ (-sa) fn. ’uradalmi idénymunkás’. Szoc. [Szegény, falusi zsellérek csoportosan 6 hónapos mezőgazdasági munkára szerződtek az uradalomba, április 15-től október 15-ig. Fizetésük 6 q gabona, kukorica és csekély pénzösz- szeg.] Nem mondom, hogy a summás nem vót szabad. Nem is löttegvóna cselédök. De a pusztán a cselédnek hozzájuk képöst úri hele vót. Akóba aluttak. Szómán a birkák helin. L. hónapszámos, munkás summásgazda summázsgazda (-jja) fn. ’a falusi zselléreket summásmunká- ra szerződtető és irányító ember’. Szoc. [Maga is zsellér. Többletfizetésért ő toborozta vmelyik major számára az idénymunkásokat. A mezőn nem dolgozott, a summások parancsolója is lett. Csak az intéző utasíthatta, a majorgazda nem. Külön szobában lakott.] A summázsgazda összejáccot az intézővé, mög a csön- dérökké is. Nagyon. El is lopta a summások kosztyát [élelmét], sutnmásház ~ fn. ’az uradalmakban hat hónapos mezőgazdasági munkára szerződtetett zsellérek lakása’. Ha vót is külön summásház, csak fődre teritött szórna vót benn, azon aluttak. Istenöm! Telli vótak szögényök bóhává, a végén má kinn hálátak a kazalok tüjjíbe. Lektöpp helön mök csak a birkaakóba kaptak helet, férfiak, nők éty helbe... summáslány ~ (-nya) fn. ’uradalomba hat hónapos mezőgazdasági munkára leszerződött zsellérleány’. A summások 221
