Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

sáfárkodik ~ (-ó, -ol, sáfárkocc, sáfár- koggyon) i. 1. ’alázatoskodva hízeleg’. Na, az asztán tut sájárkonni [ti. az urak előtt]. 2. ’sopánkodik’.Annyirán sáfárkodik, még mögesik az öregannya szüve.

sajátjuhász sajátjuhász (-sza) fn. ’juhász, aki saját tulajdonú nyájjal rendelkezik, rendsz. vándorol és az uradalomtól bérel legelőt’. [Ált. jobbmodú uradalmi juhászszámadók vállakoztak önálló nyáj tartására.] Éty Szilágyi nevű juhászt ösmertem, az lőtt késéb sajátjuhász, de a téesz tüle is évötte a birkákat.

sajdit sajdítt (sajdicc, -ó, -ol, sajdiccson) i. ’megsejt, előre megérez vmit’. Abba tájba a gróf má sajditotta, hogy baj lössz... L. megsajdít; Vő. SzegSz. II. 383

salátás ~ mn. 1. ’sváb ember’, gúny. Máma salátás mise lösz [ti. német nyelvű]. - Na, iszön [hiszen], a fáradalomkor kezdőt má főlöndűni [lázadni] a sok salátás. - Má csak nem ijettüng vóna mög a salátásoktu? 2. ’kiskacsa’, kedvesk. Kis sa- látások. Asz monygyák: sfáp, sfáp!

sallang sallang (-gya) fn.’színes posztóból, pamutszálakból, bőrből készült bojtszerű dísz a cifraszűrön, lószerszámon, ostoron v. pásztortarisznyán’. A ka- nászostoron vót szép sallang. - Szerszám? [lószerszám] Sallangok vótak rajt. Vö. OrmSz. 468

sánta bíbic sánta bébic fn, ’csoportos gyermekjáték’. Nr. [Főleg leányok kedvenc játéka szabadtéren. Szereplői egy eladó, egy vevő, aki tetteti a sántaságot, a sánta bébic. A többi ruhanevet választ magának. A játék lényege, hogy hamissággal a sánta bébic kilopkodja a „ruhákat” a boltból.]

santaféroz - (-ó, -ol) i. 1. vmi rosszban töri a fejét’. Egyre csak santaférozod valamibe. 2. ’rosszban sántikál, vhol rossz céllal ólálkodik’. Hát észt möllig bántotta? A Jóska gyerököt láttam ára santaférozni.

sanyarog sanyarodik (sanyarocc, -ó, -ol, sanyaroggyon) i. 1. ’szenved, testileg- lelkileg elcsigázódik’. Vót ujjan szőrűt puszta [szegény major], hogy annyira sanyarodod benn a nép, hogy valósága émenekűtek. 2. ’szűkölködik’. L. összesa- nyarog. Vö. SzegSz. II. 387; OrmSz. 469 sápa ~ ('-jja) fn. ’lábacska’, gyny. Mögmossunk a kis sápájját.

sarabol sarabul, sarabull (sarabúsz, -ó, sarabújjon) i. ’a talaj felszínén seké- lyes kapálással gyomot irt’. A robotosok sarabúták a pirsutat [vadászösvényt]. Vö. OrmSz. 470; SzegSz. II. 387; ZsNyj. 162 saraboló kapálás sarabulló kapállás (-sa) fn. ’a talaj felszínén, sekélyen húzott kapával végzett munka, hogy a gyomok tövét elvágja’. A kukorica harmadik kapállását monygyunk sarabulló kapállásnak. Csak ék kicsit mökkopori a fődnek a tetejit.

sárga fosóka szilva sárga fosóka szíva (-'jja, -’jjuk) fn. ’aprószemű, sárga színű, gyenge minőségű nyári szilvaféle, az uradalom pálinkafőzés céljára termelte’, csld.

sárgaföld sárgafőd (sárgafőggye) fn. ’lösz, sárgaszínű agyag’. Mindön hétön fősikátam a szobát sárgafőddé. Ha utána mögrepedözött, betekségöt jelöntött. Ha

215