Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
p prósza ~ (’-jja, jjuk) fn. ’máié, vékony rétegű, búza v. kukoricaliszt, aludttej és tojás keveréke, tepsiben sütve’. L. aludt- tejes prósza, búza, kukorica Pssz, pssz, pssz! ~ ’kiskutyát hívogató szó’, msz. pucér ~ (-gya) fn. 1. ’tisztiszolga, katonatiszt személyes szolgáltaiéra beosztott, tényleges katona’, gny. Szoc. [Rendsz. a cselédfiúk közül választották őket, mert jobban hozzá voltak szokva a megalázó munkához.] A századparancsnoknak a pucérja, am mög tesféröccse vót a betyár Juhász Andrásnak... 2. ’a környékbeli német lakosság körében magyar uradalmi cselédség megjelölésére használt gúnynév’, gny. - A némöt gyerökök csak pucérnak hitták a magyar cselédgyerököket az iskolába. pucok ~ {-tya, -tyuk) fn. ’vakond’. A ronda pucok, nem kitúrta ja veteményömet? pucoktúrás pucokturás (-sa, -ssuk) fn. ’vakondtúrás’. Kiosztották a cselédrétet, telli vót pucokturássá. pudvás ~ mn. ’korhadt (fa)’. ... hát asztám mi vót, mim pudvás fa. Attu ijet mög. L. reves, redves, petyekes. Vö. OrmSz. 446; SzegSz. II. 333 puffancs ~ (-csa, -csuk) fn. ’bukta, kb 10 cm hosszú, ált. lekvárral töltött, tepsiben sütött keltkalács féle’, tréf. L. bukta ua. pulykapásztor pujkapásztor (-a, -gya) ’az uradalom pulykatenyészetét etető és vigyázó (8-12 éves) leány’. Mi vótam még? Mint pujkapásztor egész nyáron váktam nekik a ződhajmát, ganyésztam, möntem utánnuk a mezőbe, hogy é né horgya ükét a kánya... kaptam érte égy ripőke ruhát? Ászt is a Julcsa néni vötte ja saját pénzibü. A báróné némfüzetött. pundzsi ~ fn. ’népi labdajáték’. [A pusztai fiatalok kedvelt vasárnapi szórakozása volt a pundzsi.] Nagyon szoktak akkor a fijatalok pundzsizní. pupora ~ {’-jja) fn. ’kenyértésztából készült, hosszúra elnyújtott és csigaalakban összecsavart tészta, melyet a kenyérrel egyidőben sütnek kemencében’. Nr. [Miután néhány napos állás után meggyengült, nem volt száraz, ropogós, ezt aprították a kudari levezsbe [savólevesbe] és a forralt tejbe.] Assziszöd ejis pupora, hocs csak fújni kő? Sz. [Ti. azt hiszed, hogy ezt a munkát is el lehet kapkodni?] L. tejbepupora pusli ~ (-jja) fn. ’rőzsecsomó, ág- köteg’. Mindig erdőbe laktunk. Neküng vót fánk ölég. A pógárok mög az ágokat is pusliba kötöszték. Avvá tűzetek nyáron. puszta ~ (’-jja) fn. ’több száz v. többezer holdas uradalmi birtokon épült gazdasági egység istállókkal, magtárakkal, cselédházakkal’, csld. Pusztágba laktunk. Cselédög vótunk. Erű tunnánk meséni. L. gazdaság, major, uradalom. Vö. OrmSz. 447; ÉrtSz. V. 862 pusztagazda ~ (’-jja) fn. ’az uradalom első számú cselédje, az intéző utasítása szerint a termelés gyakorlati irányítója’, ritk. L. gazda pusztahelypusztahel (-e, -ük) fn. ’uradalom, major’, csld. Én nem szégyüllöm, pusztahelön születtem. Minket mindönhun lenésztek. - Pusztahelön ném vót templom, sé kocsma, sé kulturház. Nekünk a házvége vót a kulturház, mög a füstöskonyha. pusztulgat pusztákodik (pusztákocc, -ó, -ol, pusztákoggyon) i. ’lassan elpusztul, tönkremegy’. Úgy van ám! Nincs gazdájja annak a helnek. Pusztákonnak má a házak. putri ~ (-jja) fn. ’az uradalmi pásztorok által készített, félig földbevájt kunyhó, melynek a teteje is földből van, a pusztá205 i
