Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

N

nagybirtokos ~ (-sa) fn. kny. ’1945 előtt 100 holdnál több, esetleg több tizezer hold földdel rendelkező személy, úr, földjeit cselédekkel művelted’.

nagyboglya nagybagla ('-jja) fn. ’nagyobb méretű, kúp alakú szénaboglya’. Nr. [A cselédek a saját szénájukat, általában nagyboglyákba rakták össze a szénáskertben.]

nagy fürjfüttyel naty fürüfüttyé hsz. Szőj. ’hencegve, pökhendi módon, fitogtatva (teszvmit)’. Émönt natyfürüfüttyé, hogy ü máj vásáll. Vásátám az annya istenit!

nagygazda ~ (’-jja) fn. ’1945 előtt 20- 100 hold közötti földbirtokkal rendelkező személy, földjeit részben maga, részben cselédek, szolgák művelik’.

nagyhold natyhód (nagyhóggya, naty- hóggyuk) fn. ’1600 négyszögöl nagyságú földterület’. A gazdaság mindég natyhód- ba számút. Ez a tábla ennyi, az a tábla any- nyi natyhód. L. kataszteri hold

nagyhét natyhét fn. ’húsvét előtti hét’. Vö. SzegSz. II. 181

nagykonyha natykonyha (’-jja) fn. ’olyan 2-4 család által közösen használt konyha, melyben a főzésre és kenyérsütésre használt kemence is van, és a füst a padláson, ajtón keresztül távozik’. L. közöskonyha, füstöskonyha, nyitottkonyha

nagypálára natypállára Szőj. ’Nagy Pál módra büszkén, öntelten’, rosszalló Fölőtőzöt natypállára. - Odaálétot natypállára, ki ha nem ül

nagyságos naccságos mn. ’nemesi ranggal nem rendelkező földesurak,

nagybirtokosok, bérlőuraságok, magasabb beosztású gazdatisztek (az intézőig bezárólag) és családjának a címe, megszólítása’. [Ha a földbirtokos „nagyságos” címmel rendelkezett, a gazdatisztjeinek megszólítása csak „tekintetes” lehetett.] Ha üdőjőmondáskor el akart mönni az a cseléd, akkor ászt mondta: Naccságos úr! Köszönöm az iájáig való könyeret, én magam után nézők, ággyá ki ja levelemet! - A naccságos asszom mindég aszonta: Rozi! Maga még észt a helet mögbánnya, ha ebbü apusztábu émönnek.

nagyságos asszony naccságos asszon fn. ’az intéző és bérlőuraság felesége’, elav. De ha az uraságnét naccságosnak szólították, akkor az intézőnét csak tekintetösnek.

nagyságos úr naccságos úr fn. ’a bér- lőuraságnak, intézőnek kijáró megszólító címzés’, elav.

nagy seften nagy seftön hsz. ’nagy sebtében’. Sötéd vót má. Hát ki gyün ára naty seftön, mind a Borbás.

nagy szeme van naty szöme van Szój. ’vminek ritkán való előfordulása miatt, nagy értéke van’. Naty szöme vót béröslegénné a péndznek. - Bizan naty szöme vót a háború alatt a cukornak.

nagyszoba natyszoba (’-jja) fn. ’nagyméretű cselédszoba, melyben több család lakott’. Szoc. [A 30-as években már rendeletileg tiltották egy szobában több család elhelyezését. A cselédek ezután az egy családnak jutó nagy szobákat nem szerették.] Natyszobába nem mögyök, mer katangull bent [elvész benne] a kizs bútorom.

183