Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
K közelít közelitt (-ök, -ő, -öl, közeliccsön) i. 1. ’az erdőben kitermelt fát, kocsival a telephelyhez (depóhoz), iparvágányhoz közelebb hord’. A terecsönyi robotosok közelittöttek máma fát Végágbu [dn.] 2. ’szénát, gabonakévét a távolabbi helyről vmihez közelebb visz’. Tik addig köze- liccsétök a szénát hajtázsba [nagyobb csomókba, a leendő boglya köré]/ - Közelíccsétök a kévéket a kepékből! közös asztal ~ közös aszta fn. ’a nagycsalád cselédeknél ismert lazább formája’. Szoc. [Egy szobában lakó v. közös konyhát használó, de azonos családból való cselédházaspár gyerekeikkel, nagyszülőkkel, akik minden munkát közösen végeznek, közös asztalnál étkeznek, de a jövedelemmel már külön gazdálkodnak.] L. közös kenyér közös kenyér közös könyér fn. ’a nagycsaládnak az a formája, amikor az öregek és a fiatalok családjai együtt élnek egy lakásban, egy közös háztartásban’. Nr. [A cselédcsaládok akkor is igyekeztek közös szobában maradni, ha a fiatalok megházasodtak, nehogy idegen családdal kelljen közös lakásba költözni.] Ed darabik közös könyérön vótunk édösapámékká. Huszonhadba én észegőttem Hárságyra, igy asztán külön könyérre möntünk. közöskonyha ~ (-jja) fn. ’a cselédlakások nyitott mennyezetű konyhája, melyet 3-4 család használt’. Közöskonyhára jártam égy bognárnéval. - Hárman jártunk közöskonyhára. Éggyig vöt a Rájzer Téra, akkor mink, mög a Horváték, ha véleksző rá. A negyedik lakázsba akkor nem vöt senki. - Szemiklóson közös konyhára jártunk négyen. - Ernőnk! Négyen vótunk ety közöskonyhán, de veszeködés éty csöpp se. L. füstöskonyha, hidegkonyha, nagykonyha, nyitott konyha közös szoba ~ fn. nagyméretű szoba az uradalmi cselédlakásban, melyben több család lakott’. Szoc. [Némely majorban 1945-ig is voltak közös szobák, bár a törvények tiltották.] A Naca néném Taszáron néggyé lakott ész szobába... Ezökké a Szercsikékké is é. Peddik hát a papoké vöt az a birtok. Késéb vötték csak át a bankosok [bankrészvényesek]. - Hogy laktunk -é közös szobában? Hajjaj! Gálosfán néty családdal... Huszonheten. Mindön hétön más asszon söpört. községi pásztor kösségi pásztor (-gya, -gyük) fn. ’parasztfalvak állatainak (sertés, juh, szarvasmarha) őrzője’. Nr. [A községi pásztorok 1945-ig, még a német, hor- vát, szlovák nemzetiségű községekben is magyarok voltak, az uradalmi cselédek soraiból kerültek ki, egy idő után oda szegődtek vissza. A paraszti gazdaságok kiváló hozzáértésük miatt ragaszkodtak a magyar pásztorokhoz. A cselédek viszont nem szívesen, csak szükség esetén szegődtek be községi kanásznak, vagy csordásnak. Azt mondták: A pusztába csak égy gazda parancsull, de ja községi pásztornak mind a száz gazda parancsúni akar.] kredenc ~ (-e, -ük) fn. ’két darabból áll bútordarab: alul kétajtós, fent üveges szekrény résszel’. Nr. [Kredenc a szekrénnyel együtt az 1930-as évek végén jelent meg a cselédszobákban, mint bútordarab. Alul ruhaféléket, ünnepi lábbelit, fent poharakat, porcelán tárgyakat helyeztek el.] Tuggya mit? Én é tunnám mondani magának: Öreganyám még ládát kapott hozomámba, neköm apám má csinyátatott sifonért. En peddig, a lányomnak má kredencöt is tuttam anni, mikor férhőmönt negyvembe. Nem vád valami finyoros, uras, de vót. Ü maga mökkereste az árát. 15 6
