Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
G dalomból származó, ott termelt’, kny. A gazdasági zsák nagy ob vót mind a parasztoké. Buzábu belefért akár hetfen kiló is. Na, mast ászt egész nap emégesd! Ahhó erő köllötött. - A gazdasági kocsik hosz- szabbak, mind a pógároké. Vő. ÉrtSz. II. 1002 gazdasági alkalmazott ~ (-tya, -tyuk) fn. ’tkp. uradalmi cseléd’, hiv. Szoc. [Az 1930-as évek közepétől főleg a népi irók (Illyés Gyula és mások) hatására a feudális arisztokrácia igyekezett a számukra kompromittáló „cseléd, cselédség” fogalmát mellőzni, helyette hivatalosan a jobban hangzó gazdasági alkalmazott formát kezdték használni.] gazdasági cseléd ~ (-öt, -ök, gazdasági cseléggye) hiv. fn. ’az uradalomban évi, főleg természetben fizetett bérért munkát vállaló férfi’. Mi kérőm gazdasági cselédög vótunk, nem gyutott ára, hoty házad vögyünk. L. cseléd, konvenciós cseléd, uradalmi cseléd gazdasági kocsi ~ (-jja) fn. úri L. fiá- ker, magaskocsi gazdatiszt ~ fn. ’vmely nagybirtok gazdasági kezelését, igazgatását végző szakképzett, rendsz. mezőgazdasági egyetemet v. főiskolát végzett alkalmazott’. kny. Akkor ugye mindöm pusztába vótak a gazdatisztök. Rosszabbag vótak, mind az uraság. Vő. ÉrtSz. II. 1000 gebeg gebög (-ök) i. ’a nagy sárban cammogva, botladozva jár’. Évvé a rossz cipővé geböktem végig abba a naty sárba. - Szögém pára (állat), alik tudod gebögni a mél sárba. gelencsér gölöncsér (-gye, -gyük) fn. ’fazekas’. Vöttem én tejesfazekat a gödreji vásárba, a hajmási gölöncsértü. - Vót Szigedbe (Szigetváron) is gölöncsér, a neve is Gölöncsér vót. gelencsér edény gölöncsér éden (-nye, -nyük) fn. ’égetett agyagedény, kerámia edény’. Hajaz asszon gölöncsér edénbe főzött, akkor késébb a kűső ódalán kiütötte a zsir. - Gölöncsér edénbe jobbüzü vót az étel. L. parasztedény gép ~ (-tye) fn. ’cséplőgép’. Lányog vótunk, jártunk a géphöl. Én a polvaligba vótam. L. cséplő, masina. Vő. OrmSz. 185; SzegSz. I. 504 gépész ~ (-sze) fn. 1. ’géplakatos képesítéssel rendelkező cseléd, aki az uradalom mezőgazdasági gépeit javítja’. Szoc. [Fizetése magasabb, mint a béresé, lakása egy v. kétszobás, padlós, külön konyhával. Megszólítása: gépész úr! Feleségét asszonyságnak hívta a többi cseléd.] Nécs csak él A mestörembörök a pusztába má izéssabbag vótak, lénészték a bérösd vagy a kocsist. A gépész, kovács, bognár, ezök má tartották magukad valaminek. 2. ’cséplőgép működéséért felelős szakember’. L. gépészkovács gépészkovács ~ (-csa) fn. ’uradalmi kovács, aki a patkoló kovács képesítése mellett gépész szakismereteket szerzett, kisebb gazdaságokban a patkolás mellett a mező- gazdasági gépek szerelését és javítását is ellátta’. Az Ajzner Lukafán az gépészkovács vót. Aszpatkúta a lovakat is, mög javította a masinát, traktort, amit hát köllött... L. kovács, gépész, uradalmi kovács gercsula gércsula mn. 1. ’nagyon sovány, vézna, (ember v. állat)’, gúny. Hád bizan, gércsula vagyok. Leesik rólam a szoknya. 2. fn. ’soványság’. Te gércsula! L. gerdáncs, gerebens, girhes gerdáncs gerdáncs fn. ’soványság’. Te gerdáncs! Nem akarsz mökhizni? L. gercsula, gerebens, girhes gerebens geribens mn. ’feltűnően sovány, kiálló csontú (ember v. állat)’. 104
