Vaszary János festőművész tanítványai, 2007
Vaszary János, a pedagógus képzőművész Vaszary János festőművész születésének 140. évfordulóját ünnepeljük 2007-ben. A RipplRónai Múzeum a művésznek kíván emléket állítani, amikor növendékeinek alkotásaiból a kaposvári Festők Városa Hangulatfesztivál keretein belül kiállítást rendez 2007. május 25-től. Vaszary festőművészi jelentőségét számtalan publikáció, újságcikk, tanulmány méltatta. Tanári munkásságának korszakos jelentősége igazán az utóbbi évtizedekben vált nyilvánvalóvá. Az 1980-90-e5 évek során újraértékelt életművek és az új művészeti aukciókon felbukkanó, korábban elveszettnek hitt alkotások nyomán kiderült, hogy Vaszary János egyike volt azoknak a nagy hatású mestereknek, akik a XX. század modern művészeti nyelvét értő és alkalmazó fiatal generációt indítottak útnak. Művészi rangját, tekintélyét nem pusztán saját hasznára fordította, hanem növendékei útját, sikerét is egyengette, hagy súlyt helyezett arra, hogy a legtehetségesebbeket bevezesse a hazai művészeti életbe: meghívta őket a presztízst adó Műcsarnok illetve Ernst Múzeum kiállító falai közé. Közülük sokakat segített a Rippl-Rónaival közösen alapított Képzőművészek Új Társaságának (KUT) és az Új Művészek Egyesületének (UME) tagjai közé. Ez utóbbi elsősorban Vaszary János tanítványaiból verbuválódott, és célja a fiatal, modern szellemiségű művészek pályafutásának elősegítése volt. Vaszary pedagógiai tevékenysége már az I. világháború előtt elkezdődött: a Művészház szabadiskolája után a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött évek jelentették egyik fontos korszakát. 1920tól Lyka Károly, az Képzőművészeti Főiskola új rektora a főiskolai reform jegyében hívta meg tanárnak Vaszaryt, Csók Istvánt és Réti Istvánt. Az új oktatók az iskola szellemiségét jelentős mértékben frissítették. Az uralkodó konzervatív szemlélettel szembeszállva új módszereket vezettek be, és hallgatóikat a modern művészet megértésére tanították. Vaszary a képzőművészetet nem önmagában, hanem a többi társ mű veszettel együtt szemlélte: építészet, környezetkultúra, film, színház és zene egységében látott és tanított. Egyetemes nyelvben gondolkodott és tanítványaival is megismertette a nyugati művészet eredményeit. így volt lehetséges, hogy amikor a fiatal művészek kikerültek Nyugat-Európába - ezen belül a nyugati világ művészeti központjába, Párizsba - csak Vaszary hallgatói nem zavarodtak össze a rájuk zúduló új impulzusok következtében. E fiatalok nem csak értették, de hozzátenni is tudtak a látottakhoz. Sokan közülük külföldön telepedtek le és világhírt szereztek maguknak. (Beöthy István, Kemény Zoltán, Borbereki Kovács Zoltán, Vörös fcéja) Vaszarynak köszönheti az új nemzedék nagy része művészi értékeinek egyik legfontosabb sajátosságát: a szín iránti érzéket. „Vaszary megtanítja övéit színt látni, színt merni és színben komponálni. Vaszary színízlése zamatosabb és színereje izmosabb a franciákénál, 3