Vaszary János festőművész tanítványai, 2007

Vaszary János, a pedagógus képzőművész Vaszary János festőművész születésének 140. évfordulóját ünnepeljük 2007-ben. A Rippl­Rónai Múzeum a művésznek kíván emléket állítani, amikor növendékeinek alkotásaiból a kapos­vári Festők Városa Hangulatfesztivál keretein belül kiállítást rendez 2007. május 25-től. Vaszary festőművészi jelentőségét számtalan publikáció, újságcikk, tanulmány méltatta. Taná­ri munkásságának korszakos jelentősége igazán az utóbbi évtizedekben vált nyilvánvalóvá. Az 1980-90-e5 évek során újraértékelt életművek és az új művészeti aukciókon felbukkanó, ko­rábban elveszettnek hitt alkotások nyomán kiderült, hogy Vaszary János egyike volt azoknak a nagy hatású mestereknek, akik a XX. század modern művészeti nyelvét értő és alkalmazó fiatal generációt indítottak útnak. Művészi rangját, tekintélyét nem pusztán saját hasznára fordította, ha­nem növendékei útját, sikerét is egyengette, hagy súlyt helyezett arra, hogy a legtehetségeseb­beket bevezesse a hazai művészeti életbe: meghívta őket a presztízst adó Műcsarnok illetve Ernst Múzeum kiállító falai közé. Közülük sokakat segített a Rippl-Rónaival közösen alapított Képzőmű­vészek Új Társaságának (KUT) és az Új Művészek Egyesületének (UME) tagjai közé. Ez utóbbi el­sősorban Vaszary János tanítványaiból verbuválódott, és célja a fiatal, modern szellemiségű mű­vészek pályafutásának elősegítése volt. Vaszary pedagógiai tevékenysége már az I. világháború előtt elkezdődött: a Művészház szabad­iskolája után a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött évek jelentették egyik fontos korszakát. 1920­tól Lyka Károly, az Képzőművészeti Főiskola új rektora a főiskolai reform jegyében hívta meg ta­nárnak Vaszaryt, Csók Istvánt és Réti Istvánt. Az új oktatók az iskola szellemiségét jelentős mér­tékben frissítették. Az uralkodó konzervatív szemlélettel szembeszállva új módszereket vezettek be, és hallgatóikat a modern művészet megértésére tanították. Vaszary a képzőművészetet nem önmagában, hanem a többi társ mű veszettel együtt szemlélte: építészet, környezetkultúra, film, színház és zene egységében látott és tanított. Egyetemes nyelvben gondolkodott és tanítványai­val is megismertette a nyugati művészet eredményeit. így volt lehetséges, hogy amikor a fiatal művészek kikerültek Nyugat-Európába - ezen belül a nyugati világ művészeti központjába, Párizs­ba - csak Vaszary hallgatói nem zavarodtak össze a rájuk zúduló új impulzusok következtében. E fiatalok nem csak értették, de hozzátenni is tudtak a látottakhoz. Sokan közülük külföldön tele­pedtek le és világhírt szereztek maguknak. (Beöthy István, Kemény Zoltán, Borbereki Kovács Zoltán, Vörös fcéja) Vaszarynak köszönheti az új nemzedék nagy része művészi értékeinek egyik legfontosabb sajátosságát: a szín iránti érzéket. „Vaszary megtanítja övéit színt látni, színt merni és színben komponálni. Vaszary színízlése zamatosabb és színereje izmosabb a franciákénál, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom