Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Dálnoki Orsolya: BALATONSZEMES-SZEMESI-BEREK ÉS ORDACSEHI-BUGASZEG RÓMAI KORI LELŐHELYEK FÖLDMINTÁINAK ARCHEOBOTANIKAI ELEMZÉSE
BALATONSZEMES-SZEMESI-BEREK tS ORDACSEHI-BUGASZEG RÓMAI KORI L ELÖHELYEK FÖLDIMINTÄINAK ARCHEOBOTANIKAI ELEMZÉSE DALNOKI ORSOLYA KUTAK, GABONATÁROLÓK, TERMÉSZETES VEGETÁCIÓ ÉS MEZŐGAZDASÁG Az M7-es autópálya nyomvonalán végzett régészeti leletmentéseken Balatonszemes-Szemesi-berek római kori kútjából és Ordacsehi-Bugaszeg hasonló kútjából vettünk földmintákat anyagelemzéshez. Ezeket követték a szerencsés körülmények közt fennmaradt római faláda (286. kép) leletei, egy újabb kút Balatonboglárról, továbbá egy kelta verem mintája Zamárdiból. A munka elsó részét az iszapolás jelentette, azaz a szerves makromaradványok kinyerése a nedves vagy éppen csontszáraz állapotú földből (287. kép). Ezeket a nagyobb, esetenként 40-50 liter földet tartalmazó földmintákat célszerű volt a nyári hónapokban iszapolni, amikor a szabadban nem jelentett különösebb gondot az iszapoláshoz elhasznált nagyobb mennyiségű víz további hasznosítása. Mivel a faláda ritka leletnek számít, és szabad szemmel is látható, nagy mennyiségű növényi maradványt tartalmazott, videofilmet készítettünk az iszapolás minden munkafázisáról. A teljes földanyagot egyenként tízliteres mennyiségekre bontva - előzetes ülepítés után flotáltuk. A flotálás összeilleszthető szitákkal történt, amelyek egyenként 4-2-1-0,5, végül 0,25 mm lyukátmérójűek voltak (288. kép). A nagyobb, szervetlen anyagokat is tartalmazó minták esetében célszerű volt a 4 mm-es szita alkalmazása is, s csak az épebb, szinte csak gabonaszemeket rejtő mintáknál volt elhagyható, ahol a legfontosabb a 2 mm-es frakció lett. A különböző frakciókat külön-külön szárítottuk csontszáraz állapotúra, majd papírzacskókban helyeztük el. Az iszapolt minták durva válogatásakor választottuk szét a szerves és szervetlen leleteket. Ez a szabad szemmel nem észlelhető kis régészeti leleteket tekintve is nagyon fontos munka, mivel az ilyen típusú leletek jelenlétéről csak így bizonyosodhatunk meg (ld. aranyszálak, fém- és üvegtöredékek). A makromaradványok vizsgálata mindenkor régészeti és recens összehasonlító mag- és termésgyűjtemények alapján történt.
