Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Sümegi Pál–Bodor Elvira–Juhász Imola–Hunyadfalvi Zoltán–Herbich Katalin-Molnár Sándor–Timár Gábor: A BALATON DÉLI PARTJÁN FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KÖRNYEZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSA
A BALATON DÉLI PARTJÁN FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KÖRNYEZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSA SÜMEGI PÁL-BODOR ELVIRA-JUHÁSZ IMOLA-HUNYADFALVI ZOLTÁN-HERBICH KATALJN-MObNÁR SÁNDOR-TIMÁR GÁBOR A z M7-es autópálya folytatásaként a Balaton déli partján kiépülő autópálya nyomvonalán a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Somogy megyei múzeumok szakemberei számos régészeti ásatást végeztek az elmúlt években. Több lelőhelyen (Ordacsehi-Kis-töltés, Balatonlelle-Kenderföld, Balatonszemes-Bagódomb, Balatonszárszó-Kis-erdeidűló, Zamárdi-Kútvölgyi-duló) ezekhez az ásatásokhoz kapcsolódtunk különböző régészeti geológiai, környezettörténeti munkákkal (230. kép). Vizsgálataink során új adatokat nyertünk nemcsak a Balaton környékén megtelepedett kultúrák környezetéről, hanem a Balaton kialakulásáról és fejlődéséről is. RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNET A Balatonra vonatkozó első tudományos értékű elméletet Bél Mátyás írta le a 18. század közepén. Véleménye szerint a tó a Zala folyó kiszélesedő medreként fogható fel. Ezt követően az I. osztrák katonai felmérés (1769-1772) során elkészült a környezettörténeti, partfejlődési szempontból is kiemelkedő jelentőségű Balaton-térkép (231-232. kép), majd FrançoisSulpice Beudant francia geológus végzett igen fontos geológiai megfigyeléseket a területen, és elkészítette a Balaton első geológiai térképét 1822-ben (233. kép). Lóczy Lajos a 19. század végén végzett átfogó és alapos geológiai, őslénytani vizsgálatok nyomán arra következtetett, hogy az árkos szerkezetű Balaton a tektonikus süllyedések hatására kialakult négy részmedence feltöltődését követően jött létre. A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai, Lóczy és László Gábor voltak az elsők, akik a tőzegtérképek, a tavi képződmények kiterjedése alapján rámutattak arra, hogy a Balaton jelentősebb kiterjedésű volt az őstörténeti és a történeti időkben, mint napjainkban. Cholnoky Jenő szerint a tó egységes árokszerű medencéje a somogyi (déli) és a zalai (északi) part mentén kialakult törésvonalak mentén, süllyedéssel alakult ki.
