Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Németh Péter Gergely: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A VASKORBAN • KR. E. 8. SZÁZAD–KR. U. 1. SZÁZAD

36 NÉMETH PÉTER GERGELY 27. kép Kora vaskori tál Balatonboglár-Berekre­d ülőből 28-29. kép Csontból készült dísztárgyak Balatonboglár-Berekre­dülőből edények mellett vaseszközök is előkerültek. Ebben az időszakban a vas még nem vált általánossá, az ékszerek zöme bronzból készült. A korszak végén megjelenik a fazekaskorong, használatáról egy balatonbogiári edény tanús­kodik. A Balaton déli partja - hasonlóan a Dél-Dunántúl nagy részéhez - a kora vaskorban az urnamezős kultúra időszakához képest ritkábban lakott. Dél­nyugati részén, a Kis-Balaton jól kutatott körzetében emlékei nem kerültek elő, csak a területtől északra, Keszthely térségében és attól keletre, Balaton­berényból ismerünk ilyen korú leleteket. Az M7-es nyomvonalán végzett megelőző feltárások során is csak egyetlen körzetben, a Jamai-patak két olda­lán, Balatonbogláron a Berekre-dűlőben és a szomszédos Ordacsehi-Kis­töltésen találtuk meg a Hallstatt-kultúra emlékeit (27-29. kép; Id. még 164., 176. kép), itt azonban a feltárások jelentős megtelepedést igazoltak. Balatonbog­láron, a város déli részén, részben a mai házak alatt, illetve ettől délre, a Berekre-dűlőben, nagy kiterjedésű, több száz objektumot magába foglaló te­lepülés található. Jellegzetes objektumaik azok a hatalmas, helyenként 5x5 m-t is elérő, négyzet alaprajzú, cölöpszerkezetes, sározott padlós építmények, amelyek valószínűleg műhelyként (és nem lakóépületként) szolgáltak (Id. 163. kép). Az ilyen építményekből a kerámialeletek mellett gyakran kerülnek elő háló- és szövőszéknehezékek, orsókarikák, melyek az itt folytatott tevé­kenységre utalnak. Ezeket nagyméretű tárolóvermek kísérik. Házaikat - me­lyek közvetlenül a földfelszínre épülhettek - a későbbi szántás elpusztította, így azokat nem találhattuk meg. A kerámiaanyagra jellemző, hogy a nagyon durva kidolgozású főző- és tárolóedények mellett sok a finoman iszapolt, si­mított, grafitfestésű edény. A településnek a tervezett út nyomvonalába eső része egy keskeny, É-D-i irányú dombháton található, melyet kelet felől egy mocsaras rész zár le, ezért az objektumok sűrűn, gyakran egymásba ásva jelentkeznek. A „zsúfolt" települési szerkezet miatt gyakran keletkezett tűz, ennek nyomait több helyen meg lehetett figyelni. A Jamai-patak túloldalán, a már Ordacsehihez tartozó Kis-töltésen kisebb, elszórt települési objektumok kerültek elő. Az egyik gödör alján ép tároló­edény feküdt. Ugyanezen a lelőhelyen egy még nem tisztázott szerepű, mély, kettős árokrendszer található (Id. 172., 177. kép). A Balatonboglár környéki települések védelméről a boglári Várhegyen megmaradt földvár gondoskodhatott. Formája alapján a sáncrendszer a késő bronzkorban készülhetett, de nem kizárt, hogy a későbbi korok lakossága is menedéket találhatott a sáncok mögött. A másik jelentős Balaton-parti kora vaskori központ Siófok térségében található. Siófoktól délre, a nagy kiterjedésű Sziget nevű részen több ízben találtak települési objektumokat. A Siófokhoz tartozó Balatonszéplakon urnás és szórthamvasztásos rítusú sírok kerültek elő, melyekre halmot nem emel­tek. Balatonszabadiban és Siófok délkeleti részén két-két halomsír található, ezek valószínűleg szintén ebbe a korszakba tartoznak. A késő bronzkor el­szórtabb települési rendszerével szemben tehát a korai vaskorban erósebb összpontosulás figyelhető meg. Egy-egy központ közelében - ilyen Keszthely, Lengyeltóti, Balatonboglár, Siófok - kisebb területen nagy sűrűségű a kora vaskori népesség, és ezeket a területeket, úgy tűnik, nagyobb üres részek választják el. A Kr. e. 5. században Baranya megyében a későbbi római provinciának nevet adó pannonok telepedtek meg. Két fontos temetőjük, Beremend és Szentlórinc közül az utóbbit még a késő vaskorban is használták. A korai vas­kor végének mozgalmasabb, bizonytalanabb időszakára utal, hogy a Dunán­túlon is megtalálhatók szkíta betelepedés nyomai, amire Balatonszentgyör­gyön egy sír utal. A kora vaskori központok egy része megtartotta a jelentőségét a vaskor kései időszakában, a kelta korban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom